I. rész — Helyzetkép

Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök október 20-án, kedden közös sajtótájékoztatón mutatta be a 2027-es költségvetés kiadási oldalát. Délután a minisztérium vezetői elemzőknek és újságíróknak tartottak háttérbeszélgetést (Telex). A költségvetési hiánycél (a bruttó hazai termék, azaz a GDP arányában előre meghatározott éves államháztartási hiány) 4,9 százalék. A javuláshoz 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentés, a GDP 1,5 százaléka, és 665 milliárd forint nettó adóbevétel-többlet járul hozzá. A Portfolio által ismertetett dia szerint a csomagból 1018 milliárd konkrét intézkedésekhez, 447 milliárd a minisztériumok és állami vállalatok működési kiadásainak legalább 10 százalékos csökkentéséhez kötődik. A legnagyobb tételek: az előnytelennek minősített koncessziós szerződések felülvizsgálata (246,1 milliárd), a gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása (169,5 milliárd), a migrációs bírság megszűnése (135 milliárd), valamint a kormányzati kommunikáció és rendezvények (92,6 milliárd) és a közmédia támogatásának (61,3 milliárd) csökkentése. A koncessziós tételbe tartoznak az úthálózat rendelkezésre állási díjai is, vagyis az út használhatóságáért a koncessziós társaságnak fizetett éves díjak.

A számok a MIAK tegnapi elemzésének kérésére részben már választ adnak: a megtakarítás tételes bontása nyilvános lett. A pénzügyminiszter szerint a 2027-es tervezetet kedden megküldik a Költségvetési Tanácsnak, a törvényjavaslatot pedig a Kormány a hónap végén nyújtja be az Országgyűlésnek, amely azt elfogadja vagy módosítja. A tételes lista azonban új kérdéseket nyit. A 444.hu kérdésére a miniszterelnök megerősítette, hogy az autópálya-koncessziós szerződést felmondják. Az útkoncessziós kiadás ugyanakkor 566 milliárdról csak 320 milliárdra csökken, mert a folyamatban lévő beruházások kifutó tételei maradnak. A migrációs bírságról a Portfolio azt írta, hogy a kormány egy még le nem zárt jogvita kimenetelét építette be a költségvetésbe. A bértömegről a miniszterelnök azt mondta, hogy hivatalos létszámstop nincs, de a megüresedő álláshelyeket nem töltik be (24.hu, Portfolio).

A MIAK olvasata: a csomag iránya helyes, mert a megtakarítás zöme az állam saját működéséből és a korábbi kedvezményezetti körnek juttatott forrásokból jön, nem a szolgáltatásokból. A hitelessége azonban három ponton dől el. Az első, hogy a bizonytalan tételek bizonytalanként szerepelnek-e. A második, hogy a 10 százalékos vágás megnevezett feladatok elhagyásából jön-e, vagy egyenletes lefaragásból. A harmadik, hogy a megszűnő kedvezmények helyére lépő közvetlen támogatások szabályhoz kötöttek-e.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A három kérdéshez három forrás ad értelmezési keretet. Susan Rose-Ackerman (a Yale Egyetem jog- és politikatudomány-professzora, a korrupció közgazdaságtanának egyik megalapozója) Corruption and Government című könyvében a koncessziókat a legfelső szintű korrupció egyik fő csatornájaként írja le: az állam ilyenkor túl keveset kap és túl sokat fizet, a veszteséget pedig a költségvetés viseli. Arra is rámutat, hogy a koncesszió jogosultja mindig tart attól, hogy egy új kormány nem tartja tiszteletben a régi vállalásokat, ezért a felmondás módja maga is költségtényező. Peter F. Drucker (osztrák–amerikai menedzsment-gondolkodó, a szervezeti hatékonyság-mérés módszertanának megalapozója) The Effective Executive című művében a hatékony szervezet első szabályának a múlt szisztematikus elhagyását tartja. Minden tevékenységnél azt kell kérdezni, belekezdenénk-e ma, ha még nem csinálnánk. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025-ös World Economic Outlook jelentésében közölt igazgatósági összegzés a kiigazításban a hatékonyságjavító lépéseket helyezi előre, és kifejezetten óv az általános, mindenre kiterjedő kiadásvágástól. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, a gondolatmenet parafrázisával és egy idézettel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Mindhárom a kedden bemutatott tételekre épül, és a hónap végén benyújtandó törvényjavaslathoz, illetve annak végrehajtási szabályaihoz kapcsolódik.

3.1 Két feltételes tétel külön soron: a koncesszió-felmondás többéves nettó mérlege és a migrációs bírság ellentételezése (a törvényjavaslat benyújtásával, október végéig)

A koncessziós felülvizsgálat (246,1 milliárd) és a migrációs bírság megszűnése (135 milliárd) együtt 381,1 milliárd forint, a teljes kiadáscsökkentés 26 százaléka. Mindkettő olyan tényezőn múlik, amely nem kizárólag a kormány kezében van. A koncessziónál a megtakarítás nettó nagysága a felmondás feltételeitől függ. Számít az esetleges elszámolási összeg, a 320 milliárdos maradék sor 2028-tól várható lefutása és az üzemeltetés költsége; az üzemeltetést a 24.hu szerint a Magyar Közút veszi át. A MIAK azt javasolja, hogy a törvényjavaslat indoklása a koncessziós tételhez közöljön többéves nettó táblát. Ebben szerepeljen a megszűnő díj, a kifutó beruházások, az átvett üzemeltetés költsége és a felmondáshoz kapcsolódó kifizetés, 2027-től a szerződés eredeti lejáratáig. A felmondási megállapodás az A1 közpénz-dashboard és az A2 közbeszerzési átláthatóság elve szerint legyen nyilvános. Rose-Ackerman érvelése szerint (lásd 6.4.1) a szabályos, indokolt felmondás nemcsak jogi, hanem költségvetési kérdés: ez csökkenti a jogvita esélyét és árát. A migrációs bírság a Portfolio összefoglalója szerint a jogsértés megszüntetéséig automatikusan fut, és megszűnéséhez a menekültügyi eljárás érdemi módosítása kell. A MIAK ezért azt kéri, hogy a 135 milliárd feltételes tételként szerepeljen, és a törvényjavaslat előre nevezze meg az ellentételezést arra az esetre, ha a napi bírság 2027 első negyedévében nem szűnik meg. A javaslat a G1 adatvezérelt költségvetés elemét alkalmazza. A MIAK október 8-án az autópálya-koncesszió megszüntetésének közbeszerzési oldaláról írt. Ez a javaslat a költségvetési oldalát teszi számonkérhetővé.

3.2 A 10 százalékos működési vágás tárcánkénti leállítási listával, a kritikus ellenőrző és ügyfélszolgálati álláshelyek védelmével (a fejezeti előirányzatokkal együtt; első jelentés 2027. április 30-ig)

A 447 milliárdos általános működési megtakarítás a csomag legkevésbé részletezett eleme. A miniszterelnök szerint a tárcáknál nullás bértömeg-gazdálkodás érvényes, a megüresedő álláshelyeket nem töltik be, az állami cégeknél pedig szerkezetátalakítás és célzott létszámcsökkentés várható (24.hu). Az egyenletes, minden egységre azonos arányú vágás kockázata ismert: ott csökken a létszám, ahol éppen valaki távozik, nem ott, ahol a feladat a legkevésbé fontos. Ennek a költségvetés bevételi oldalán is ára lehet. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón az adóbeszedés és az áthárítás visszaszorításának fő eszközeként az ellenőrzést nevezte meg (444.hu, Portfolio). A 929 milliárdos adóbevétel-többlet egy része így éppen azon a kapacitáson múlik, amely a be nem töltött álláshelyek miatt fogyhat. A MIAK két lépést javasol. Az első: minden minisztérium és állami cég 2027. április 30-ig tegyen közzé leállítási listát, vagyis nevezze meg, mely tevékenységét szünteti meg vagy szűkíti, és ez mekkora részét adja a rá jutó megtakarításnak. Ez Drucker módszere, a szervezett leállítás (organized abandonment): a nem működő programok szisztematikus megszüntetése, hogy az erőforrás a működőkre áramoljon át (lásd 6.4.2). A második: a Kormány határozza meg a betöltési tilalom alól kivett kritikus álláshelyek körét, legalább az adó- és fogyasztóvédelmi ellenőrzésben és az ügyfélszolgálati pontokon, és negyedévente tegye közzé ezek betöltöttségét. Az IMF igazgatósági összegzése (lásd 6.4.3) ugyanezt mondja: a kiigazítás a hatékonyságot javító lépésekre épüljön, ne általános vágásra. A javaslat a G21 kiadási felülvizsgálatot és a KI8 hatékonyságmérést, a kritikus álláshelyeknél pedig a KI6 versenyképes közszolgálati bérrendszer megtartási céljait kapcsolja össze.

3.3 Szabályhoz kötött közvetlen támogatás a megszűnő tao helyén, és a kormányzati hirdetési kiadások médiumonkénti közzététele (a végrehajtási szabályokkal, 2026. december 31-ig)

A tao (a társasági adó egy részének sportcélú felajánlását lehetővé tevő kedvezmény) helyett a kormány 2027-ben 150 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást ad a sportszervezeteknek. A teljes állami sportköltségvetés 453 milliárd forint (24.hu). A miniszterelnök szerint az összeg nem csökken, csak „központi, átlátható rendszerben" döntenek róla (Portfolio). A váltás közgazdaságilag helyes irány. A tao adókedvezmény volt, vagyis olyan állami kiadás, amely bevételkiesésként, a kiadási oldalon láthatatlanul működött, és amelynek címzettjéről a felajánló cég döntött. Most a kiadás láthatóvá válik, de a döntés is a központhoz kerül. A rendszer csak akkor jobb a réginél, ha az elosztás szabálya nyilvános. A MIAK azt javasolja, hogy a végrehajtási szabályok 2026 végéig rögzítsék: a 150 milliárd mekkora része jut normatív, létszám- és eredményalapú képlet szerint, és mekkora része pályázatra. Rögzítsék a független bírálók szerepét és az összeférhetetlenségi szabályokat is. A megítélt támogatások kedvezményezettenként, géppel olvasható formában legyenek nyilvánosak, és a korábbi tao-forrásból épült létesítmények elszámolását külön lezárási eljárás rendezze. Az IMF összegzése (lásd 6.4.3) az adókedvezményeket kifejezetten a reformálható tételek közé sorolja. Ugyanez az elv érvényes a 92,6 milliárdos kommunikációs vágás után megmaradó kormányzati hirdetési keretre. Ennek elosztását médiumonként, negyedévente érdemes közzétenni, a KU2 média-pluralizmus monitoring szerint. A közmédia 61,3 milliárdos csökkentése pedig az A7 programpont szerinti, törvényben rögzített finanszírozási képlethez kötődjön, hogy a támogatás nagysága ne évenkénti politikai alku tárgya legyen. A javaslat a KU5 nyílt kultúra-finanszírozás elvét terjeszti ki a sportra.

A három javaslatot egy közös elv köti össze: egy megtakarítás akkor tartós, ha látszik, mi szűnik meg a helyén, és mi kerül a helyére. A feltételes tételt feltételesként, a vágást megnevezett feladatként, az új támogatást szabályként kell a törvénybe és a végrehajtásba írni. Rose-Ackerman, Drucker és az IMF három oldalról mondja ugyanazt: a hiánycsökkentés minősége legalább annyira számít, mint a nagysága.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Gazdaság A feltételes tételek külön jelölése csökkenti annak esélyét, hogy év közben kell a költségvetéshez nyúlni; a hiteles terv mérsékelheti a kockázati felárat (spread), vagyis azt a többletet, amelyet a befektetők a magyar állampapírért kérnek. Ha a koncessziós nettó tábla nagy felmondási költséget mutat, a bemutatott 246,1 milliárd 2027-ben kisebb lehet, és ez az eredeti tervhez képest rosszabb hírként jelenik meg.
Közigazgatás A leállítási lista a vágást feladatokhoz köti; a kritikus álláshelyek védelme megőrzi az ellenőrzési és ügyfélszolgálati kapacitást. A tárcák a listára formális, kis értékű tételeket tehetnek, a valódi megtakarítást pedig továbbra is a be nem töltött álláshelyek adják.
Társadalom Az ügyintézés és a fogyasztóvédelmi ellenőrzés nem gyengül a megtakarítás miatt; a sporttámogatás elosztása követhetővé válik. A sportszervezeteknél az átmeneti év bizonytalansága a kisebb, utánpótlással foglalkozó egyesületeket sújthatja a legjobban.
Átláthatóság és média A kedvezményezettenkénti nyilvánosság és a médiumonkénti hirdetési adatok csökkentik a diszkrecionális elosztás lehetőségét. A képletalapú közmédia-finanszírozás merevvé teheti a költségvetést; a közzététel önmagában nem akadályozza meg a kedvezményezetti kör újraszerveződését.

A fő mérlegelési kérdés a 3.1 javaslatnál van. A feltételes tételek külön jelölése őszintébb, de politikailag kényelmetlen, mert a bemutatott 1465 milliárdból 381,1 milliárd kevésbé biztosnak látszik. A MIAK szerint ez a kisebbik kockázat. Ha a migrációs bírságról nem születik megállapodás, és ellentételezés sincs előre megnevezve, a hiány év közben csúszik, és a 4,9 százalékos cél hitelessége sérül. A Portfolio által megkérdezett MBH-elemző éppen ezt nevezte a cél „kényszerpályájának". A 3.2 javaslat akkor válik kockázatossá, ha a kritikus álláshelyek köre túl szélesre nyílik, és a kivételek elviszik a megtakarítást. Ezért a kört szűken, feladatalapon kell meghatározni. A 3.3 javaslatnál a tét a gyorsaság: a végrehajtási szabályoknak január 1-jéig el kell készülniük, különben az átmenet a régi, alkualapú gyakorlatot konzerválja.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • Feltételes tételek jelölése: a benyújtott törvényjavaslatban a koncessziós és a migrációs tétel külön, feltételes soron szerepel-e, a koncessziónál többéves nettó táblával, a bírságnál előre megnevezett ellentételezéssel. Érdemes követni a benyújtás napján, várhatóan október végén.

  • Leállítási lista lefedettsége: 2027. április 30-ig a 447 milliárdos működési megtakarítás legalább 70 százaléka megnevezett, megszüntetett vagy szűkített tevékenységhez kötött-e.

  • Kritikus álláshelyek betöltöttsége: az adó- és fogyasztóvédelmi ellenőrzésben a betöltött álláshelyek száma 2027 során nem csökken-e a 2026. év végi szint alá, negyedéves közzététellel.

  • Sporttámogatás nyilvánossága: a 150 milliárdos közvetlen támogatás 100 százaléka kedvezményezettenként, géppel olvasható formában nyilvános-e 2027 végéig.

5.2 Összegzés

A kedden bemutatott tételes lista előrelépés: a Kormány most már nevesítette a megtakarítás forrásait. A MIAK azt kéri a Kormánytól, hogy a hónap végén benyújtandó törvényjavaslatban a koncessziós és a migrációs tétel feltételesként, többéves nettó táblával és előre megnevezett ellentételezéssel szerepeljen. A 10 százalékos működési vágás minisztériumonkénti leállítási listán alapuljon, az ellenőrző és ügyfélszolgálati álláshelyek védelmével. A tao helyére lépő 150 milliárd és a megmaradó hirdetési keret elosztása pedig nyilvános szabály szerint történjen. Két MIAK-alapérték érintett. Az átláthatóság azért, mert a korábbi adókedvezmény és a hirdetési pénzek éppen azért voltak kockázatosak, mert a döntés nem látszott. Most, hogy a kiadás láthatóvá válik, a döntésnek is láthatónak kell lennie. Az elszámoltathatóság pedig azért, mert egy bizonytalan tételt csak akkor lehet számon kérni, ha előre ki van mondva, mi történik, ha nem teljesül.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A Telex a háttérbeszélgetésről írt elemző beszámolót. Kiemelte, hogy a költségvetést leginkább meghatározó bevételi számok, például a forgalmiadó-bevétel, még nem ismertek. Arra is rámutatott, hogy a korábbi kormányhoz kötődő tételek elmaradásából fakadó megtakarítás csak egyszer jelentkezik: ha egyszer eltűnnek, nincs bennük több hiánycsökkentési lehetőség. A reklámadóról szóló résznél a lap jelezte, hogy médiacégként nem tudja függetlenül minősíteni az intézkedést. A 444.hu a tételes listát és a GDP-arányos adatokból visszaszámolt összegeket közölte. Saját kérdésére azt a választ hozta, hogy az autópálya-koncessziós szerződést felmondják, és „nincs alku az oligarchákkal". A HVG élő tudósítást adott a sajtótájékoztatóról. A Népszava témába vágó cikke nem szerepelt a feldolgozott anyagban.

Közéleti sáv. A 24.hu a sajtótájékoztató kérdés-válasz menetét dolgozta fel: a migrációs bírság várható eltörlését, az önkormányzatoknak visszaadott jogköröket, a bértömeg-gazdálkodást és a koncesszió átvételének menetét. Sportrovatában külön cikk kérdezte, ki osztja el a 150 milliárdot, és mi lesz a régi tao-ügyekkel. Az Index a miniszterelnök interjújából azt emelte ki, hogy a kormányban négy miniszternek van vétójoga a költségvetés ügyében, és ezzel „másfél" élt is. Az ATV a K&H Bank elemzőjét kérdezte, aki elérhetőnek tartja a hiánycélt, de a mintegy 1500 milliárdos kiadáscsökkentés végrehajtását és a 3 százaléknál magasabb inflációt kockázatnak látja.

Gazdasági sáv. A Portfolio adta a legrészletesebb, diánkénti bontást, „egészen extrém kiadáscsökkentés" keretben. Külön elemzést közölt a migrációs bírság jogi hátteréről, amely szerint a kormány egy le nem zárt jogvita lezárását építette a költségvetésbe. Piaci összeállításában a befektetési elemzők azt hangsúlyozták, hogy a cél teljesült, de az 5 százalék alatti hiánycél kényszerpályára állítja a kormányt.

Kormánykritikus konzervatív sáv. A Magyar Nemzet „megszorítások" keretben írt. Kiemelte, hogy a támogatások vágása mellett 929 milliárd forintos adóemelési csomag kell, amely a nagyvállalatokat és a fogyasztókat is eléri. Egy másik cikke a címében a közszféra „kemény idejét" emelte ki: az állami cégeknél elbocsátást és bérbefagyasztást, a minisztériumoknál felvételi korlátozást. A Mandiner anyaga nem volt a feldolgozott körben.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
2027-es hiánycél a GDP 4,9%-a (2,6 százalékpontos javulás) Portfolio, 2026. október 20.
Kiadáscsökkentés összesen 1465 milliárd Ft (a GDP 1,5%-a) Portfolio; 444.hu, 2026. október 20.
ebből konkrét intézkedések 1018 milliárd Ft Portfolio, 2026. október 20.
ebből működési kiadás (min. 10%) 447 milliárd Ft Portfolio; Magyar Nemzet, 2026. október 20.
Koncessziós szerződések 246,1 milliárd Ft Portfolio; 444.hu
Útkoncessziós kiadás 566 → 320 milliárd Ft 444.hu, 2026. október 20.
Gazdaságfejlesztési támogatások 169,5 milliárd Ft Portfolio
Migrációs bírság megszűnése 135 milliárd Ft Portfolio; 24.hu
Közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) reformja 119,3 milliárd Ft Portfolio
Kormányzati kommunikáció és rendezvények 92,6 milliárd Ft Portfolio
Ingatlan- és presztízsberuházások 87,7 milliárd Ft Portfolio
Közmédia támogatása 61,3 milliárd Ft Portfolio
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) működése 56,2 milliárd Ft Portfolio
Alapítványok és civil szervezetek támogatása 50,3 milliárd Ft Portfolio
Nettó adóbevétel-többlet 665 milliárd Ft (929 milliárd többlet − 264 milliárd lakossági adócsökkentés) 444.hu; Magyar Nemzet
Migrációs bírság szerkezete 200 millió eurós átalány + napi 1 millió euró (900 ezer menekültügyi, 100 ezer visszaküldési rész) Portfolio, 2026. október 21.
Felhalmozott napi bírság 860 nap, 1,06 milliárd euró, kb. 386 milliárd Ft (364 Ft/euró árfolyamon) Portfolio, 2026. október 21.
Tao helyett közvetlen sporttámogatás 150 milliárd Ft; teljes állami sportköltségvetés 453 milliárd Ft 24.hu, 2026. október 20.
Elsődleges egyenleg és kamatteher 2027 −1,1%, illetve a GDP 3,8%-a Telex; 444.hu, 2026. október 20.
Tervezési árfolyam 364 Ft/euró Portfolio; 444.hu

Három megjegyzés tartozik a számokhoz. Az ATV „mintegy 1500 milliárdos" kiadáscsökkentésről írt; ez az 1465 milliárd kerekítése. A koncessziós tételnél a Portfolio az M5-ös és M6-os, a 24.hu az M2-es és M6-os autópályát nevezte meg; a hivatalos tételes bontás a törvényjavaslatból derül ki. A közmédiánál a dián szereplő 61,3 milliárdos csökkentés mellett a miniszterelnök a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a közmédia éves költségvetése a korábbi nagyjából 60 százalékára csökkenhet (Portfolio). A két adat viszonya a törvényjavaslatból lesz pontosan látható. Az államadósság 2027-es szintjére a források eltérő értékeket közöltek, ezért az itt nem szerepel.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — a feltételes tételek külön jelölése és a többéves nettó tábla (G1), a leállítási lista mint kiadási felülvizsgálat (G21), a megszüntetett és átalakított programok utólagos hatásvizsgálata (G20);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok) — a 447 milliárdos működési megtakarítás feladatalapú végrehajtása (KI8) és a kritikus álláshelyek megtartása (KI6);
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a koncesszió-felmondás nyilvánossága (A1, A2) és a közmédia képletalapú finanszírozása (A7);
  • Közlekedés és infrastruktúra (háttéranyag) — az autópálya-üzemeltetés átvétele a Magyar Közúthoz, a rendelkezésre állási díjak kiváltásának költsége;
  • Kultúra (programpontok) — a kormányzati hirdetési kiadások médiumonkénti közzététele (KU2) és a nyílt, szabályalapú finanszírozás elvének kiterjesztése a sportra (KU5).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a legfelső szintű korrupcióról szóló fejezetben a nagy állami szerződéseket és a koncessziókat a korrupció legköltségesebb csatornájaként írja le. Az ilyen ügyletek a költségvetésre és az ország növekedési kilátásaira is nagy hatással vannak. Összegzése szerint ilyenkor az állam túl sokat fizet a nagy beszerzésekért, és túl keveset kap a koncessziókból és privatizációkból. A veszteséget vagy többletadóval, vagy a közszolgáltatások szűkítésével kell pótolni. Egy másik gondolatmenete közvetlenül a felmondásra vonatkozik. A korrupt módon szerzett koncesszió jogosultja két dologtól tart: hogy az új kormány nem tartja tiszteletben a régi vállalásokat, és hogy a befektetés után önkényes feltételeket szabnak neki. Ezért rövid távra rendezkedik be, és a szerződést minden eszközzel védi. A szerző azt is kiemeli, hogy a független bíróság a koncessziós és privatizációs ügyletek pártatlanságának szükséges garanciája, akkor is, ha egyes ítéletek a reformereknek kényelmetlenek. A magyar autópálya-koncesszió esetében ez azt jelenti, hogy a felmondás akkor hozza a remélt megtakarítást, ha szabályos, indokolt és nyilvános. A jogvita kockázata és ára maga is költségvetési tétel, ezért kéri a 3.1 pont a többéves nettó táblát. A szerző könyve jogvédett mű, ezért a gondolatmenete itt parafrázisban szerepel.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.4.2 Peter F. Drucker: The Effective Executive

Drucker az erőfeszítések összpontosításáról szóló fejezetben a hatékony vezető első szabályának azt tartja, hogy el kell hagyni a múltnak azt a részét, amely már nem termel eredményt. A hatékony vezető rendszeresen átnézi a saját és munkatársai programjait, és megkérdezi: ha ezt még nem csinálnánk, belekezdenénk-e most? Ha a válasz nem feltétlen igen, a tevékenységet abbahagyja vagy erősen szűkíti, a felszabaduló legjobb embereket pedig a jövő lehetőségeire állítja át. Drucker külön kiemeli, hogy a kormányzat különösen ki van téve a szervezeti elhízásnak. Programjai gyorsan elavulnak, és ha nem szüntetik meg őket, az állam a saját súlya alá kerül. A szisztematikus elhagyást a megújulás egyetlen útjának tartja. A 10 százalékos működési vágás ebben a keretben két módon hajtható végre. Az egyik az egyenletes lefaragás, amely mindent kicsit gyengít. A másik a megnevezett feladatok elhagyása, amely a megmaradó feladatokat megerősíti. A 3.2 pont leállítási listája a második utat kéri. A szerző könyve jogvédett mű, ezért a gondolatmenete itt parafrázisban szerepel.

📖 Forrás: Peter F. Drucker: The Effective Executive

6.4.3 Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook 2025

Az IMF 2025 őszi jelentése a középtávú kiigazítást a kiadások észszerűsítésének és a bevételek növelésének kiegyensúlyozott csomagjaként írja le. A kiigazításnak a hatékonyságot javító lépéseket kell előtérbe helyeznie, a kiadásokat pedig a nagy hatású területek felé kell átcsoportosítania. A kötet végén közölt igazgatósági összegzés ezt egy mondatban foglalja össze:

„Hangsúlyozták, hogy elsőbbséget kell adni azoknak az intézkedéseknek, amelyek javítják a közkiadások hatékonyságát, és támogatják a fenntartható, befogadó, a magánszektor által vezetett növekedést, miközben kerülni kell az általános, mindenre kiterjedő kiadáscsökkentést." (saját fordítás)

Ugyanez a szöveg a nyugdíjak, az egészségügy, a bértömeg és az adókedvezmények reformját nevezi meg olyan területként, amely mozgásteret teremthet a növekedést segítő kiadásoknak. A magyar 2027-es csomag mindkét pontot érinti. A 447 milliárdos működési megtakarítás kerete egységes arányt mond ki, ezért a 3.2 pont azt kéri, hogy a végrehajtás feladatonként differenciáljon. A tao megszüntetése pedig egy adókedvezmény átalakítása, amely csak akkor javítja a kiadások hatékonyságát, ha a helyére lépő közvetlen támogatás szabályhoz kötött. Ezt kéri a 3.3 pont.

📖 Forrás: IMF: World Economic Outlook — Global Economy in Flux (2025)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Kanada, 1994–1995: program-felülvizsgálat egyenletes vágás helyett. A kanadai szövetségi kormány az 1990-es évek közepén nem azonos arányú vágással, hanem programonkénti felülvizsgálattal csökkentette a kiadásait. Minden programnál egy közös kérdéssor alapján vizsgálták, szolgálja-e még a közérdeket, állami feladat-e, és hatékonyan működik-e. A tárcák eltérő mértékű csökkentést kaptak, egyes programok megszűntek, mások megmaradtak. A kanadai példa Drucker elhagyási kérdésének kormányzati alkalmazása, és a 3.2 pont leállítási listájának mintája.

Hollandia: széles körű újragondolás tematikus jelentésekkel. A holland kormány 2020-ban tematikus kiadási felülvizsgálatokat tett közzé, amelyek területenként megmutatták, milyen megtakarítási és átcsoportosítási változatok léteznek, és ezeknek milyen hatásuk van. A jelentések nyilvánosak voltak, és a politikai vitának közös számítási alapot adtak. A magyar leállítási lista nyilvánossága hasonló funkciót tölthet be.

Adókedvezmény-jelentések. Több uniós tagállam költségvetése külön mellékletben számolja el az adókedvezmények becsült értékét, mert ezek bevételkiesésként a kiadási oldalon nem látszanak. A tao kiváltása a magyar költségvetésben ezt a logikát valósítja meg egy tételre: a korábbi adókedvezmény közvetlen kiadássá válik. A 3.3 pont azt kéri, hogy ehhez a láthatósághoz elosztási szabály is társuljon.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)
  • G21 — Állami kiadások szisztematikus felülvizsgálata

Közigazgatás és e-kormányzat

  • KI6 — Versenyképes közszolgálati bérrendszer
  • KI8 — Drucker-elvű hatékonyságmérés a közigazgatásban

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A7 — Médiapluralizmus mint intézményi garancia

Kultúra

  • KU2 — Média-pluralizmus monitoring
  • KU5 — Kulturális részvételi index és nyílt kultúra-finanszírozás

Javasolt új programpont: Szabályalapú sporttámogatási rendszer — a tao helyére lépő közvetlen támogatás normatív és pályázati részének törvényben rögzített aránya, független bírálat, kedvezményezettenkénti nyilvános nyilvántartás és a korábbi tao-beruházások lezárási eljárása — a Kultúra területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 21. — 1. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform
  • 📖 Peter F. Drucker: The Effective Executive
  • 📖 IMF: World Economic Outlook — Global Economy in Flux (2025)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G1, G20, G21)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok; programpont ID: KI6, KI8)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A2, A7)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közlekedés és infrastruktúra (háttéranyag)
  • MIAK szakpolitikai terület: Kultúra (programpontok; programpont ID: KU2, KU5)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 21. — 1. téma, pontszám: 95/100

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 21.
  • Generálás dátuma: 2026. október 21., 08:45 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~210000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink