I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 23. és 25. között öt, egymástól független közpénzügy került a nyilvánosság elé. A Telex a 24.hu feltárására hivatkozva szeptember 25-én arról írt, hogy a Covid-járvány idején a Külgazdasági és Külügyminisztérium 120 lélegeztetőgép szállítására 2,3 milliárd forintos megbízást adott a Limitless Medical Kft.-nek. A céget 2020 áprilisában, mindössze három nappal a megbízás előtt alapították, egészségügyi referenciája nem volt, és 2026 februárjában felszámolás indult ellene. A 24.hu szerint a Külügyminisztérium jelenlegi vezetésének belső vizsgálata százmilliárdos nagyságrendű lehetséges kárt valószínűsít a 2020-as Covid-beszerzéseknél. A külügyi szerződésekben a lélegeztetőgépek átlagára megközelítette a 20 millió forintot, miközben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) átlagosan 10,8 millió forintért vásárolt. Szeptember 23-án a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) feljelentést tesz. Az ok egyebek mellett az előző vezetés egy londoni tanácsadó céggel kötött, mintegy 12 milliárd forintos szerződése. A HVG és a 24.hu szerint a megbízás a német Lynx harcjárművek kezelésének oktatására is kiterjedt. Szeptember 24-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el az Orbán János Dénesnek kifizetett, több mint 412 millió forintnyi jogdíj ügyében. Ugyanaznap a 24.hu és a HVG arról írt, hogy a sportállamtitkárság 2024-ben vitatta a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által felhasznált, társasági adóból juttatott sporttámogatás (tao) elszámolásának jelentős részét. A 24.hu 55 milliárd, a HVG összesen 58,17 milliárd forintról írt. Az államtitkárság visszafizetést mégsem kért. Szintén szeptember 24-én Magyar Péter miniszterelnök a Vatikánban bejelentette, hogy a Kormány átvizsgálja a Hungary Helps segélyprogramot, és visszaélés esetén jogi lépéseket (feljelentést) tesz.

Az ügyek egy hosszabb elszámoltatási sorozat újabb állomásai. A MIAK áprilisban a Covid-beszerzések vizsgálatának független mechanizmusáról (A Covid-beszerzések vizsgálata), júliusban a kultúrafinanszírozás nyílt pályázati rendszeréről (Kultúrafinanszírozási elszámoltatás) írt. Szeptember 8-án az ügyállapot-nyilvántartást (Négy elszámoltatási szál egyetlen napon), szeptember 16-án az állami cégek beszerzési adatainak nyilvánosságát (Volánbusz-ügy) tárgyalta. Szeptember 18-án a politikusi vagyonosodási vizsgálat (Politikusi vagyonosodási vizsgálat) volt a téma. A megnevezett ügyek egyikében sincs jogerős döntés, a nyomozások ismeretlen tettes ellen vagy gyanúsított nélkül folynak. Az érintetteket az ártatlanság vélelme illeti meg.

A MIAK olvasata: a mostani ügyek nem a büntetőjog, hanem az eljárásrend felől közösek. Mindegyikben volt egy kivételes helyzet — járvány, haderőfejlesztés, egyedi kulturális támogatás, sporttámogatás, segélyprogram —, amelyben elmaradt a verseny, és utólag sem működött a kontroll. A szállító kiválasztásánál nem volt referencia-minimum, a tanácsadói munkánál nem volt tételes teljesítésigazolás. A vitatott elszámolásnál pedig nem volt határidő, amely döntésre kényszerítette volna a hatóságot. Ezek a hiányok akkor is megmaradnak, ha minden folyamatban lévő eljárás ítélettel zárul.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás adja az értelmezési keretet. Robert Klitgaard amerikai közgazdász, a korrupcióellenes politika klasszikus kézikönyvének szerzője Controlling Corruption című munkájában a beszerzésről külön megállapítja: minél egyedibb a megvásárolt szolgáltatás, annál nehezebb megállapítani a versenyárat, és annál nagyobb a visszaélés tere. Ellenszerként az előzetes szállítói szűrést és a jóváhagyás, az átvétel, a kifizetés és az ellenőrzés elkülönítését ajánlja. Susan Rose-Ackerman, a Yale Egyetem jog- és közgazdász professzora Corruption and Government című kötetében azt emeli ki, hogy a leginkább kitett beszerzések azok, amelyeknél utólag nehéz megállapítani, megtörtént-e egyáltalán a teljesítés. Ezért a papíralapú ellenőrzés helyett a ténylegesen átadott áruk és szolgáltatások utóellenőrzését, valamint a piaci árakkal való összevetést tartja kulcsnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025. októberi Fiscal Monitor jelentése a mai helyzethez két gyakorlati tételt ad. A védelmi kiadások tartós növelését erősebb beszerzési rendszernek kell kísérnie, a digitális beszerzési adatok pedig a szabálytalan kifizetések jelzésére is alkalmasak. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Közös céljuk, hogy a kivételes eljárásokból ne keletkezhessen ellenőrizetlen közpénzköltés — függetlenül attól, ki van éppen kormányon.

3.1 Törvényi vészhelyzeti beszerzési protokoll (törvényjavaslat benyújtása 2026. december 31-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány nyújtson be az Országgyűlésnek törvényjavaslatot egy „vészhelyzeti beszerzési protokollról”. Ez minden olyan beszerzésre vonatkozna, amelyet veszélyhelyzetre vagy rendkívüli sürgősségre hivatkozva, a közbeszerzési törvény rendes eljárásán kívül bonyolítanak. A protokoll öt elemből álljon. Az első a referencia-minimum: csak olyan szállító kaphat megbízást, amely legalább egy lezárt üzleti évvel vagy igazolt, azonos tárgyú teljesítéssel rendelkezik. Kivételes esetben ettől el lehet térni, de ilyenkor előleg csak bankgarancia mellett, legfeljebb a vételár 30 százalékáig fizethető. A második az előzetes szűrés: a szerződéskötés előtt kötelező ellenőrizni, hogy a szállító vagy a hozzá köthető vezető nem áll-e cégvezetéstől eltiltás hatálya alatt, és nincs-e köztartozása. A harmadik az egységár-összevetés: a szerződést ugyanabban az időszakban más állami szervek által fizetett egységárral kell összevetni, és a 20 százalékot meghaladó eltérést írásban kell indokolni. A negyedik a teljes közzététel a szerződéskötéstől számított 30 napon belül, a teljes szerződésszöveggel, az egységárral és a végső tényleges tulajdonossal együtt, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR). Az ötödik a kötelező utóellenőrzés 12 hónapon belül: ezt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) végezze el, jelentését pedig tegye nyilvánossá, és küldje meg az Országgyűlésnek és az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). Az ÁSZ függetlenségét a protokoll nem érinti: a számvevőszék a saját hatáskörében dönt arról, ellenőrzési tervébe veszi-e a beszerzést. A javaslat az A2 közbeszerzési átláthatósági és az A1 közpénz-dashboard programpont közvetlen alkalmazása. A referencia-minimum és az előzetes szűrés Klitgaard szállítói szűrési elvét (lásd 6.4.1), az egységár-összevetés Rose-Ackerman ár-összevetési tételét (lásd 6.4.2) követi.

3.2 Tételes teljesítésigazolás a tanácsadói és képzési szerződéseknél (kormányrendelet 2027. március 31-ig, visszamenőleges leltár a HM-nél 2026. december 31-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy minden 100 millió forint feletti tanácsadói, képzési és szabályozás-előkészítési szerződésnél kötelező legyen három dolog. Az első az előre rögzített, számozott teljesítési lista: milyen dokumentum, hány fő képzése, hány óra, milyen átadási határidővel. A második az ehhez kötött tételes teljesítésigazolás, amely tételenként rögzíti, mit vett át az állam, és hol archiválták. A harmadik egy rövid, nyilvános indoklás arról, miért nem a saját állomány vagy egy hazai intézmény végzi el a feladatot. A teljesítést igazoló személy ne lehessen azonos a szerződést jóváhagyó és a kifizetést utalványozó személlyel. Ez Klitgaard feladatszétválasztási elve (lásd 6.4.1). A honvédelmi szerződéseknél a szerződés és az igazolás összesítője alapesetben legyen nyilvános. Ahol nemzetbiztonsági ok miatt ez nem lehetséges, ott a minősítés indokát kell nyilvánosan rögzíteni, a tartalmat pedig az Országgyűlés illetékes bizottsága zárt ülésen ellenőrizze. Ez a HV2 programpont „alapértelmezetten nyilvános, indokolt esetben minősített” elve. A HM a 2026 előtti tanácsadói szerződéseiről is készítsen leltárt: összeg, teljesítési tételek és átvételi dokumentáció szerint. Az IMF ajánlása (lásd 6.4.3) szerint a növekvő védelmi kiadást erősebb beszerzési rendszernek kell kísérnie. A haderőfejlesztés éveiben ez a leltár a jövőbeli szerződések viszonyítási alapja lehet.

3.3 Támogatási programok határidős lezárása és nyilvános projektlista (tao-lezárás 2027. június 30-ig, Hungary Helps-lista 2026. december 31-ig)

Az MLSZ tao-ügye azt mutatja, hogy egy vitatott elszámolás évekig nyitva maradhat, ha a jogszabály nem kényszeríti döntésre a hatóságot. A MIAK azt javasolja, hogy az állami támogatások elszámolásáról törvényi határidő szerint szülessen döntés. Az elszámolás benyújtásától legfeljebb 12 hónap alatt, legfeljebb két hiánypótlás után kötelező határozatot hozni: elfogadni vagy visszafizetésre kötelezni. A határidő elmulasztását a támogató szervnek nyilvánosan jelentenie kell. A jelenleg nyitott tao-elszámolásokról a sportért felelős államtitkárság programonkénti, nyilvános táblázatot tegyen közzé, és 2027. június 30-ig minden időszakról hozzon döntést. A Hungary Helps programnál a MIAK az új vezető kinevezésével párhuzamosan, legkésőbb 2026. december 31-ig nyilvános projektlistát kér. Ez tartalmazza a kedvezményezettet, az országot, az összeget, a támogatás célját és a teljesítés igazolását. Az átvilágítás lezárása után készüljön független hatásértékelés arról, mely projektek érték el a céljukat. A kulturális támogatásoknál a sajtóban megjelent állítás — hogy egy produkcióra két állami forrásból pályáztak, és az egyiknél nem tüntették fel a másikat — egyszerű megelőző szabályt indokol. Minden támogatott projekt kapjon egységes azonosítót, és a támogató szervek a döntés előtt vessék össze egymással a támogatásokat. A javaslat az A8 programpont visszakövetelési mechanizmusát terjeszti ki a hazai támogatásokra, és a KP3 és a KU5 programpontra épül.

A három javaslat közös elve, hogy a kivételes helyzet ne jelentsen kivételt az elszámoltathatóság alól. A sürgősség indokolhatja a gyorsabb eljárást, de nem indokolja, hogy utólag se legyen nyilvánosság, átvételi dokumentáció és döntés. Klitgaard és Rose-Ackerman ugyanarra jut: ahol a teljesítés nehezen ellenőrizhető, ott az eljárásnak kell pótolnia azt, amit a verseny nem biztosít.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Költségvetés Az egységár-összevetés és az előlegkorlát csökkenti a túlárazás és az előre kifizetett, de el nem végzett munka kockázatát Valódi vészhelyzetben a referencia-minimum lassíthatja a beszerzést, ha kevés a tapasztalt szállító
Egészségügy és válságkezelés A következő járványnál a beszerzés dokumentált, a mennyiségi igény indokolt, az utóellenőrzés előre ütemezett A szállítók a szigorúbb feltételek miatt magasabb kockázati felárat építhetnek az árba
Honvédelem A tanácsadói kiadások tételesen követhetők, a minősítés indoka nyilvános A minősítésre hivatkozás kiterjesztő értelmezése kiüresítheti a szabályt
Támogatáspolitika A vitatott elszámolások nem maradnak évekig nyitva, a visszakövetelés kiszámítható A határidő kényszere elhamarkodott, peres ügyekbe torkolló döntésekhez vezethet
Közigazgatás A KEHI és a támogató szervek munkája tervezhetővé válik Az utóellenőrzés és a nyilvános listák adminisztratív terhe a kisebb szerveket aránytalanul sújthatja

A fő mérlegelési kérdés a sürgősség és a kontroll viszonya. Egy valódi vészhelyzetben a kormánynak napok alatt kell döntenie, és a túl szigorú előfeltételek életeket kockáztathatnak. A MIAK javaslata ezért nem a gyors eljárást tiltja, hanem a kontrollt helyezi át: kevesebb előzetes, több utólagos ellenőrzés. A kivételt pedig pénzügyi biztosíték (bankgarancia, előlegkorlát) teszi elfogadhatóvá. A második kérdés a minősített honvédelmi adatok kezelése. Ha minden tanácsadói szerződést minősítenek, a teljesítésigazolás nyilvánossága papíron marad. Ezért kell a minősítés indokát nyilvánosan rögzíteni, és a tartalmat parlamenti bizottsággal ellenőriztetni. A harmadik kockázat a visszaható hatály látszata. A javasolt határidők a jövőben benyújtott elszámolásokra és a már nyitott eljárások lezárására vonatkoznak. Új kötelezettséget visszamenőleg nem keletkeztetnek, csak a már hatályos szabályok végrehajtását teszik kötelezővé.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • Közzétételi arány: a rendes közbeszerzési eljáráson kívül kötött szerződések hány százaléka jelenik meg teljes szöveggel, egységárral és végső tényleges tulajdonossal 30 napon belül. Javasolt célérték: 100%.
  • Utóellenőrzési lefedettség: a vészhelyzeti beszerzések hány százalékáról készül nyilvános KEHI-jelentés 12 hónapon belül. Javasolt célérték: 100%.
  • Tanácsadói teljesítési lista: a 100 millió forint feletti tanácsadói és képzési szerződések hány százalékánál van előre rögzített, számozott teljesítési lista és tételes igazolás. Javasolt célérték: 100% a 2027-től kötött szerződéseknél.
  • Nyitott tao-elszámolások állománya: a lezáratlan időszakok száma és összege, valamint a visszafizetésre kötelezett és ténylegesen visszafizetett összeg. Érdemes negyedévente követni a 2027. június 30-i határidőig.
  • Hungary Helps projektlista: a program eddigi támogatásainak hány százaléka szerepel a nyilvános listán kedvezményezettel, összeggel és teljesítésigazolással. Javasolt célérték: 100% 2026 végéig.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése egyszerű: a feltárt ügyekből legyen szabály, ne csak eljárás. A Kormány nyújtson be törvényjavaslatot a vészhelyzeti beszerzési protokollról — referencia-minimummal, egységár-összevetéssel, 30 napos teljes közzététellel és kötelező utóellenőrzéssel. A tanácsadói szerződéseknél csak tételesen átvett munka legyen kifizethető. A támogatási elszámolásokról pedig határidőre szülessen döntés, szükség esetén visszakövetelés. A büntetőeljárások a múlt ügyeit vizsgálják, és a bíróság dönti el, történt-e bűncselekmény. A szabály azonban azt dönti el, hogy a következő vészhelyzetben megismétlődhet-e ugyanez.

Két MIAK-alapérték mozog itt. Az elszámoltathatóság azért, mert a feltárt ügyek közös hibája az volt, hogy a kivételes eljárás után senki nem volt köteles dönteni, igazolni vagy visszakérni. A javaslatok mindhárom ponton kötelezettséget és határidőt rendelnek a hatósághoz. Az átláthatóság pedig azért, mert az egységár-eltérés, a háromnapos cégtörténet vagy a le nem zárt elszámolás csak akkor derülhet ki időben, ha az adat nyilvános — nem évekkel később, egy újságírói feltárásból.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A közéleti és balliberális sávban a Telex, a 24.hu és a HVG oknyomozó, cégtörténeti keretezést választott. A 24.hu lélegeztetőgép-sorozata a nyertes cégek előéletét és a járvány utáni kiürülésüket állítja középpontba. A Telex ebből a legszemléletesebb elemet emelte ki: a három nappal a szerződés előtt alapított céget és a felszámolásakor 70 ezer forintos kikiáltási áron árverezett latexkesztyűket. A HVG a Covid-tesztügyekben az eljárások sorsát követi. Azt mutatja be, hogy az egyik nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a másik évek óta gyanúsított nélkül folyik. A lap azt is kiemeli, hogy az állam előlegként a vételár felét előre kifizette, így a szállítók saját tőke nélkül dolgozhattak. Ez a keretezés az eljárásrendi kérdés felé mutat, bár a lap maga nem fogalmaz meg szabályjavaslatot. Az MLSZ tao-ügyében a 24.hu és a HVG a hatóság mulasztását — a határidő nélküli levelet és az el nem rendelt visszafizetést — teszi a történet tengelyévé, és közli az MLSZ álláspontját is, amely szerint a levél nem joghatályos, a megállapításokat pedig elutasítja.

A kulturális ügyekben a Telex a nyomozás elrendelését tárgyszerűen, rendőrségi megerősítéssel hozta. A HVG és a 24.hu ezzel szemben Molnár Áron színész Facebook-videójára épített, és a pályázati adatlapok hiányosságáról szóló állításokat a színész szavaiként idézte. Ez a különbség fontos: az egyik egy hatósági lépés, a másik egy közszereplő állítása, amelyet a támogató szerv még nem vizsgált ki. A 444.hu a honvédelmi ügyben a miniszter közösségi médiás bejelentését közvetítette. A cikk a tanácsadói szerződést a személyvédelmi és luxuskiadásokkal egy sorban, „szekrényajtó kinyílt” típusú feltárásként mutatta be. A HVG és a 24.hu másnapi cikkei a szerződő cég azonosítására és a Lynx-kiképzés furcsaságára — egy brit cég oktatta a német harcjármű kezelését — koncentráltak.

A gazdasági sávban a Portfolio a Hungary Helps átvilágítását a vatikáni látogatás diplomáciai hírének részeként, rövid formában hozta, a program folytatását és az új vezető nyílt pályázaton történő kiválasztását hangsúlyozva. A kormánypárti-konzervatív sáv (Magyar Nemzet, Mandiner) ezen a napon a témák egyikét sem hozta a top-fókuszba. Az ártatlanság vélelme szempontjából azt érdemes rögzíteni, hogy a teljes spektrumon a hírek jelentős része a jelenlegi kormányzati szereplők bejelentésein alapul. A megnevezett korábbi döntéshozók álláspontja a publikusan elérhető cikkrészekben alig jelenik meg — ez a kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából hiány.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Lélegeztetőgép-megbízás egy újonnan alapított cégnek 120 darab, 2,3 milliárd forint; a cég a megbízás előtt három nappal alakult Telex, 2026. szeptember 25. (24.hu feltárása alapján)
Lélegeztetőgépek átlagos egységára ÁEEK: 10,8 millió forint; külügyi szerződések: közel 20 millió forint 24.hu, 2026. szeptember 25. (a Külügyminisztérium belső vizsgálata alapján)
A 2020-as Covid-beszerzések lehetséges kára százmilliárdos nagyságrend (belső vizsgálati becslés) 24.hu, 2026. szeptember 25.
Két Covid-tesztszállító szerződése 1,7 és 3,15 milliárd forint, együtt közel 5 milliárd; a vételár felét előlegként fizették HVG, 2026. szeptember 25.
A Covid-tesztügyek eljárási állása egy nyomozás 2025. augusztus 13-án bűncselekmény hiányában megszűnt; a másik gyanúsított nélkül folyik HVG, 2026. szeptember 25.
HM tanácsadói szerződés egy londoni céggel mintegy 12 milliárd forint; feljelentés ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával 444.hu, 2026. szeptember 23.; HVG, 2026. szeptember 25.
Lynx-beszerzési program 218 Lynx KF41 harcjármű, több mint kétmilliárd eurós modernizációs program (2020-as bejelentés) HVG, 2026. szeptember 25.
Jogdíjak, amelyek ügyében nyomozás indult több mint 412 millió forint; hűtlen kezelés bűntette gyanújával, folyamatban Telex, 2026. szeptember 24. (BRFK-tájékoztatás)
Egy kulturális produkció költsége és bevétele (sajtóértesülés) 644 millió forint feletti költség, 44,6 millió forint jegybevétel HVG, 2026. szeptember 24.
Az MLSZ vitatott tao-elszámolásai (2024-es jelentés) 58,17 milliárd forint; ebből 17,57 milliárd nem igazolt, 40,6 milliárd jogosulatlanul igénybe vett (a sportállamtitkárság megállapítása) HVG, 2026. szeptember 24. (24.hu alapján)
Jelenleg nyitott tao-időszakokban elutasításra javasolt összeg 55,18 milliárd forint, további 1,36 milliárd forintról elszámolás sem érkezett HVG, 2026. szeptember 24. (24.hu alapján)
Az MLSZ le nem zárt tao-programjai 2014 óta 11 program, több mint 100 milliárd forint 24.hu, 2026. szeptember 24.
Magyarország korrupciókontroll-mutatója a Világbank kormányzási mutatói (WGI — Worldwide Governance Indicators) szerint −0,17 Világbank WGI 2024

Két megjegyzés tartozik a számokhoz. Egyrészt a megállapítások többsége a jelenlegi minisztériumok belső vizsgálataiból vagy sajtófeltárásokból származik. Ezek nem bírósági tényállások, és az érintettek egy része — például az MLSZ — vitatja őket. Éppen ezért fontos, hogy a vészhelyzeti beszerzések és a támogatási elszámolások adatai a jövőben független, nyilvános utóellenőrzésből származzanak, ne utólagos politikai bejelentésekből. Másrészt a lélegeztetőgépek egységára közötti közel kétszeres eltérés önmagában nem bizonyít visszaélést, mert a típus, a szállítási határidő és a piaci helyzet is eltérhetett. Pontosan ezért kell az ilyen eltérést a szerződéskötéskor írásban indokolni.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a kivételes beszerzések nyilvánossága, az egységár-összevetés, a visszakövetelési mechanizmus (programpont ID: A2, A1, A8, A6);
  • Honvédelem (programpontok) — a tanácsadói és beszerzési szerződések nyilvántartása, a minősítés indokolási kötelezettsége (programpont ID: HV2, HV4);
  • Egészségügy (háttéranyag) — a pandémiás beszerzések tanulságai, a készletezés és a mennyiségi igény megalapozása;
  • Kultúra (programpontok) — nyílt, átlátható kultúrafinanszírozás, a támogatások összevetése (programpont ID: KU5);
  • Külpolitika (programpontok) — a Hungary Helps és a külügyi beszerzések átláthatósága (programpont ID: KP3).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Klitgaard a korrupció szerkezeti feltételeit a monopólium, a mérlegelési jogkör és a hiányzó elszámoltathatóság együttállásában látja. A mostani ügyekhez azonban a könyv beszerzési fejezetei adnak közvetlenebb támpontot. A szerző egy példán mutatja be, hogy ha egy állami szerv egyedi, testre szabott árut vagy szolgáltatást vásárol, a beszerzőnek nehéz megállapítania a versenyárat. Ez a nehézség pedig valószínűbbé teszi a visszaosztást és a túlárazást. Ha ehelyett szabványos, ismert árú és ismert szállítójú terméket vásárol, az kevésbé illeszkedhet a céljaihoz, de a visszaélés tere szűkül. A tanácsadói szerződés a testre szabott szolgáltatás tipikus esete. Ahol a termék nem szabványosítható, ott a teljesítés tételes leírása és igazolása pótolhatja az ár-összevetést.

A könyv két további eszközt is részletesen tárgyal. Az egyik az amerikai szövetségi ellenőrzési gyakorlatból vett előzetes szűrés. Támogatás vagy szerződés odaítélése előtt ellenőrizni kell a kérelmező pénzügyi helyzetét, köztartozásait, büntetett előéletét és korábbi ellenőrzési problémáit, és a tisztességtelen szállítókat ki kell zárni a további szerződésekből. A másik a belső kontroll alapszabálya: a jóváhagyást, a nyilvántartást, az eszközök átvételét, a kifizetést és az ellenőrzést különböző személyekhez kell rendelni. Az egy kézben lévő döntés és igazolás ugyanis a veszteség kockázatát növeli. A lélegeztetőgép-ügyben a sajtó szerint a szerződés azért került egy három napja alapított céghez. Az eredetileg kiszemelt, azonos érdekkörbe tartozó cég tulajdonosát ugyanis a cégbíróság korábban eltiltotta a cégvezetéstől, és a cég bankszámláját zárolták. Egy működő előzetes szűrés ilyenkor megállította volna a folyamatot, nem pedig egy frissen alapított cégre terelte volna. A 3.1 pont referencia-minimuma és a 3.2 pont feladatszétválasztása ezt a két klitgaardi eszközt teszi kötelezővé.

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption

6.4.2 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a beszerzési visszaélések tárgyalásánál kiemeli, hogy nem csak a nagy építési és beruházási projektek sérülékenyek. Különösen kitettek azok a beszerzések, amelyeknél utólag nehéz megállapítani, megtörtént-e egyáltalán a szállítás vagy a teljesítés. Példaként afrikai eseteket hoz, ahol az ellenőrök nem létező irodaszerek „beszerzését”, illetve szabálytalan gyógyszerbeszerzést tártak fel. A szolgáltatások — a tanácsadás, a képzés, a szabályzatírás — ebből a szempontból még sérülékenyebbek, mert a „termék” gyakran csak egy dokumentum vagy egy lezajlott esemény.

A szerző két ellenszert tárgyal. Az első a piaci árinformáció: egy koreai beszerzési esetben az amerikai hadsereg az összehasonlító árelemzéssel 10–30 százalékos túlárazást tárt fel. Ott, ahol a verseny nem volt megteremthető, a más piacokon fizetett árak ismerete adott tárgyalási alapot. A második a tényleges teljesítés utóellenőrzése: a Világbank ellenőrzési gyakorlatáról írva azt emeli ki, hogy a papíralapú nyilvántartások helyett a ténylegesen átadott áruk és szolgáltatások helyszíni vizsgálata felé kell elmozdulni. A Világbank a korrupt gyakorlatot folytató szállítókat határozott időre vagy véglegesen kizárja a további szerződésekből. Rose-Ackerman arra is figyelmeztet, hogy az ellenőrizetlen, titkos alapok mindenhol a korrupció melegágyai. Ahol a nemzetbiztonsági költségvetés nem nyilvános, ott legalább egy parlamenti bizottságnak kell rálátnia. A magyar esetre fordítva: a külügyi és az ÁEEK-es egységárak közötti eltérés éppen az a jelzés, amelyet a 3.1 pont kötelező egységár-összevetése a szerződéskötéskor, nem hat évvel később mutatna meg. A 3.2 pont zárt bizottsági ellenőrzése pedig a minősített honvédelmi szerződésekre alkalmazza a szerző parlamenti felügyeleti elvét.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.4.3 Nemzetközi Valutaalap: Fiscal Monitor — Spending Smarter

Az IMF 2025. októberi jelentése a közkiadások hatékonyságáról szól, és a közbeszerzést kiemelt kockázati területként kezeli. A jelentés szerint a közbeszerzés a fejlett gazdaságok nemzetközi együttműködési szervezete, az OECD tagállamaiban a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 15 százalékát teszi ki. Egy idézett becslés szerint az átlagos latin-amerikai országban a beszerzési költségek mintegy 16,7 százaléka veszteség. A beszerzésnek ezért versenyzőnek, átláthatónak és a költségvetési prioritásokhoz igazodónak kell lennie. A honvédelemről a jelentés így fogalmaz:

„A védelmi célú költségvetési kiadások minden tartós növelését meg kell erősített beszerzési rendszereknek, jobb többéves költségvetési tervezésnek és hiteles finanszírozási stratégiáknak kísérniük.”

A jelentés egy gyakorlati eszközt is megnevez: a digitális beszerzési folyamatok olyan adatot termelnek, amely csökkentheti az ellenőrzés költségét, és jelezheti a szabálytalan kifizetéseket. Magyarországon a haderőfejlesztés évei egybeesnek a korábbi honvédelmi szerződések átvilágításával. Az IMF tétele szerint a nagyobb védelmi költségvetés csak akkor hatékony, ha a beszerzési és teljesítésigazolási rendszer is vele együtt erősödik. A 3.1 pont EKR-alapú, 30 napos közzététele és a 3.2 pont tételes teljesítési listája ezt az adatot hozná létre.

📖 Forrás: Nemzetközi Valutaalap: Fiscal Monitor — Spending Smarter: How Efficient and Well-Allocated Public Spending Can Boost Economic Growth (2025. október)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A vészhelyzeti beszerzés utólagos nyilvánosságára az uniós jog már ad mércét. A 2014/24/EU közbeszerzési irányelv rendkívüli sürgősség esetén megengedi az előzetes közzététel nélküli tárgyalásos eljárást. A szerződéskötésről szóló tájékoztatót azonban ilyenkor is legkésőbb 30 nappal a szerződéskötés után közzé kell tenni. A MIAK 30 napos szabálya tehát nem új teher, hanem egy meglévő uniós követelmény kiterjesztése minden kivételes beszerzésre, a teljes szerződésszöveggel együtt. A járvány alatti brit tapasztalat mutatja, mi történik, ha ez nem valósul meg. A brit Nemzeti Számvevőszék (National Audit Office) 2020-as vizsgálata szerint a járványidőszaki szerződések nagy részét verseny nélkül ítélték oda, és a szerződéseket gyakran késve tették közzé. 2021-ben a londoni felsőbíróság egy civil szervezet keresetére kimondta, hogy a kormány megszegte a 30 napos közzétételi kötelezettségét.

A szerződés-nyilvánosság legerősebb térségbeli mintája Szlovákia. Ott 2011 óta az állami szerződések egy központi, nyilvános nyilvántartásban jelennek meg, és a közzététel a szerződés hatályba lépésének feltétele. A MIAK A1 programpontjának háttéranyaga szerint a bevezetést követően az átlátható kategóriákban 5–8 százalékkal csökkentek a beszerzési árak. A honvédelmi beszerzéseknél a svéd védelmi anyagbeszerzési hivatal (FMV) gyakorlata a legközelebbi minta: a 10 millió svéd korona feletti szerződések nyilvánosak, a hivatal pedig éves jelentést ad a beszerzési hatékonyságról. A visszakövetelésre az Egyesült Államok False Claims Act nevű törvénye a legismertebb példa. Ez a csalással megszerzett szövetségi kifizetések visszaszerzését a bejelentők anyagi érdekeltségével kapcsolja össze. Mindhárom modell közös elve: a nyilvánosság és a visszakövetelés nem eseti politikai döntés, hanem a szerződés vagy a támogatás automatikus velejárója.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A8 — Kohéziós politikai elszámoltathatóság
  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése
  • A5 — Visszaélés-bejelentő rendszer

Honvédelem

  • HV2 — Védelmi kiadások átláthatósága
  • HV4 — EU védelmi ipari bázis és közös beszerzés

Kultúra

  • KU5 — Kulturális részvételi index és nyílt kultúra-finanszírozás

Külpolitika

  • KP3 — Átlátható külpolitika

Javasolt új programpont: Vészhelyzeti beszerzési protokoll — referencia-minimum, előlegkorlát, egységár-összevetés, 30 napos teljes közzététel és 12 hónapon belüli kötelező utóellenőrzés minden, a rendes közbeszerzési eljáráson kívül kötött szerződésre — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

Javasolt új programpont: Támogatási elszámolások határidős lezárása — legfeljebb 12 hónapos döntési határidő, kötelező visszakövetelési határozat és nyilvános programonkénti elszámolási táblázat — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 25. — 4. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform
  • 📖 Nemzetközi Valutaalap: Fiscal Monitor — Spending Smarter (2025. október)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A2, A5, A6, A8)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (háttéranyag)
  • MIAK szakpolitikai terület: Honvédelem (programpontok; programpont ID: HV2, HV4)
  • MIAK szakpolitikai terület: Egészségügy (háttéranyag)
  • MIAK szakpolitikai terület: Kultúra (programpontok; programpont ID: KU5)
  • MIAK szakpolitikai terület: Külpolitika (programpontok; programpont ID: KP3)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 25. — 4. téma, pontszám: 84/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) — szerződéses adatok és eredménytájékoztatók
  • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és Állami Számvevőszék (ÁSZ) — ellenőrzési jelentések
  • Világbank — Worldwide Governance Indicators (WGI), 2024
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről (szerződéskötési tájékoztató közzététele)
  • Egyesült Királyság, National Audit Office — a járványidőszaki kormányzati beszerzésekről szóló 2020-as vizsgálati jelentés

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 25.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 25. 08:15 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 195000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink