I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 24-én és 25-én egyszerre két, egymástól független hír jelezte, hogy szűkül a gazdaságpolitika mozgástere. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentése szerint Európában a magyar gazdaságot érintette a legsúlyosabban a nyári aszály. A mezőgazdaság hozzáadott értéke az idén akár 15 százalékkal csökkenhet, ami 0,4 százalékponttal (pp) fogja vissza a bruttó hazai termék (GDP) növekedését. A jegybank ezért a 2026-os növekedési előrejelzését 2,0-ról 1,8 százalékra mérsékelte. A kukoricatermés 51, a repcéé 26, a búzáé közel 22 százalékkal maradhat el az előző öt év átlagától — mindhárom növénynél rosszabb eredmény várható, mint a 2022-es aszályévben. Ugyanezen a napon jelentek meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), vagyis az államadósság finanszírozását szervező állami intézmény friss referenciahozamai. Eszerint az 5 és a 10 éves állampapírok hozama egyetlen nap alatt 19 bázisponttal (0,19 százalékponttal) emelkedett, 5,90, illetve 5,85 százalékra. A rövid lejáratok nem mozdultak: a hozamgörbe, vagyis a különböző futamidejű hitelek kamatát összekötő vonal, meredekebbé vált.

A két hír egy hosszabb sorozatba illeszkedik. Az MNB két nappal korábban bejelentette, hogy 2028-tól 3-ról 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt — erről a keretváltásról a MIAK augusztusban (Harmadik kamatvágás, 1,2 százalékos infláció) nyilvános hatáselemzést kért. A módosított 2026-os költségvetési javaslat 500 milliárd forintos Havária Alapot tartalmaz, részben éppen az aszály költségeire; a MIAK szeptember 8-án (Havária Alap és egészségügyi többlet) aktiválási szabályt kért hozzá. A vízgazdálkodás rendszerszintű hiányosságait júniusban (Hőhullám, aszály és ivóvízkrízis), a 2027-es kiigazítás elosztási kérdéseit tegnap (2027-es költségvetés: sok kis lépés) tárgyalta a MIAK. A hozamugrás fő oka a Portfolio szerint külső: a 10 éves amerikai hozam 2007 óta nem látott szintre, 5,1 százalék fölé emelkedett. A piac egyre nagyobb esélyt áraz egy októberi amerikai kamatemelésre, a Brent olaj ára pedig 105 dollár fölött jár.

A MIAK olvasata: a két sokk más természetű, de ugyanazt a költségvetést terheli. Az aszály kínálati sokk — kevesebb termés, kisebb jövedelem, alacsonyabb adóbevétel —, amelyre a keresletélénkítés nem gyógyír. A hozamemelkedés pénzügyi sokk, amelynek a nagyobb része kívülről érkezik, de az, hogy mennyi marad belőle tartósan a magyar kamatszinten, már a hazai fiskális hitelességen múlik. Mindkettőre ugyanaz a válasz érvényes: előre rögzített szabályok, és olyan nyilvános számítások, amelyekből a piac és a választó is látja, mennyibe kerül a sokk és ki viseli.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás adja az értelmezési keretet. John Maynard Keynes (brit közgazdász, a modern makroökonómia megalapozója) The General Theory of Employment, Interest and Money című főművében két, a mostani helyzetre közvetlenül alkalmazható gondolat található. Egyrészt a termés ingadozását a gazdasági ciklus egyik legnagyobb hajtóerejének tartja ott, ahol egy ország a saját termésére van utalva, és ahol a világpiac nem simítja ki a helyi kiesést. Másrészt a hosszú kamatot „konvencionális" jelenségnek tekinti: szintjét az szabja meg, amit a piac tartósnak hisz — ezért a hitelesség maga is gazdaságpolitikai eszköz. Nicholas Stern (brit közgazdász, a Világbank korábbi vezető közgazdásza, a brit pénzügyminisztérium klímagazdasági jelentésének szerzője) szerint az aszályok és a szélsőséges időjárás költségei gyorsan nőnek. Az alkalmazkodás terhét nem lehet a piacra hagyni, az államnak világos keretet kell adnia hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025. októberi World Economic Outlook jelentése a hosszú állampapírhozamok emelkedését a legfőbb globális kockázatok közé sorolja, és hiteles, középtávú fiskális keretet sürget, amely a sérülékeny háztartásokat védő kiadásokat megóvja. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első az aszály közvetlen kárára, a második a hozamsokk költségvetési kockázatára, a harmadik arra válaszol, hogy a következő aszály ne érje felkészületlenül a gazdasági tervezést.

3.1 Szabályalapú aszály-kárenyhítés, alkalmazkodási feltétellel (a szabály kihirdetése 2026. november 30-ig, első kifizetések 2027. január 31-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány az idei aszálykár enyhítését ne eseti döntésekkel, hanem előre kihirdetett, automatikusan működésbe lépő szabály szerint végezze. A szabály lényege egy objektív küszöb: ha egy járásban a fő szántóföldi kultúrák hivatalos termésbecslése az előző öt év átlagának egy rögzített hányada alá esik, az ott gazdálkodók kérelemalapú mérlegelés nélkül jogosulttá válnak a kárenyhítésre. A mérce a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termésbecslése és az országos meteorológiai szolgálat aszálymonitoringja. A kifizetés képlete, felső korlátja és a 60 napos kifizetési határidő legyen nyilvános. Ha a Havária Alap fedezi, akkor abban külön sorként, tételesen szerepeljen, a G1 adatvezérelt költségvetési elve szerint. A második feltétel az alkalmazkodás. Aki kárenyhítést kap, vállalja, hogy három éven belül vízmegtartó vagy öntözési beruházást valósít meg, vagy agrárbiztosítást köt. Ellenkező esetben a következő aszálynál csak csökkentett mértékű segítségre jogosult. Ez kezeli azt a torzulást, amelyet a MIAK mezőgazdasági háttéranyaga is leír: ha a kárt mindig az állam fizeti, gyengül az ösztönzés az öntözésre. A G15 anticiklikus fiskális stabilizátor — visszaeséskor állami költekezés, fellendüléskor tartalékolás — logikája itt célzottan érvényesül: nem általános keresletélénkítés, hanem a kiesett jövedelem részleges pótlása. Stern tétele (lásd 6.4.2) szerint az állam feladata az alkalmazkodás keretének megadása, nem a kár végtelen megtérítése. A kedvezményezettek listája az MG2 agrár-adatplatformon legyen kereshető.

3.2 Hozamérzékenységi és finanszírozási melléklet a 2027-es költségvetéshez (a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg, negyedéves frissítéssel)

A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési törvényjavaslathoz csatoljon egy rövid, géppel olvasható mellékletet a kamatkockázatról. A melléklet mutassa be, mennyivel nőne a 2027-es és a 2028-as kamatkiadás, ha a hozamok a teljes görbén 50, illetve 100 bázisponttal magasabbak maradnának a tervezettnél. Szerepeljen benne az is, hogy az adósság mekkora része jár le vagy árazódik át a következő 12 és 24 hónapban. A Portfolio szerint a külföldi befektetők részesedése augusztus végére 34 százalékra nőtt a forintos állampapírpiacon. E kitettség miatt egy külső hozamsokk gyorsan átgyűrűzhet a hazai piacra, ezért a mellékletben ennek is helye van. A melléklet mellé a Kormány rögzítse a középtávú hiány- és adósságpályát, és azt, hogy a hozamok tartós emelkedése esetén mely kiadásokat védi, és hol keres ellentételezést. A Költségvetési Tanács a mellékletet véleményezze. A javaslat a G23 államadósság-fenntarthatósági keretrendszer közvetlen alkalmazása. Az IMF (lásd 6.4.3) éppen azt hangsúlyozza, hogy a kedvező alapfeltevésekre épülő fiskális stratégia maga is sérülékenységi forrás. Keynes (lásd 6.4.1) szerint pedig a hosszú kamat szintjét az szabja meg, amit a piac tartósnak hisz — a nyilvános érzékenységi számítás ezt a hitet erősíti. A hitelesség itt fontosabb, mint a kiigazítás gyorsasága.

3.3 Az aszálykockázat beépítése a makropályába (első aszály-kockázati jelentés 2027. június 30-ig, a klímagazdasági modell aszálymodulja 2027 végéig)

Az idei aszály nem egyszeri kivétel: a MIAK tavasszal és nyáron is aszályról írt, és négy év alatt ez a második súlyos aszályév. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium makrogazdasági előrejelzése a jövőben külön, számszerű aszály-forgatókönyvet tartalmazzon. Ebből derüljön ki, hogy egy 2022-es vagy 2026-os mértékű terméskiesés mennyivel csökkentené a növekedést, az adóbevételt és az agrárexportot, és mekkora kárenyhítési kiadással jár. Ehhez a K9 hazai klímagazdasági modell első, aszályra szűkített moduljára van szükség, amely a termésbecslési és vízgazdálkodási adatokat köti össze a költségvetési tervezéssel. Az adatok az MG2 platformon, a precíziós gazdálkodás talajnedvesség-mérései az MG1 program keretében legyenek nyilvánosak. Keynes megfigyelése (lásd 6.4.1) szerint a világpiac kisimítja az egyes országok termésingadozását. Ez most az élelmiszerárakra igaz is: az MNB szerint az idei aszály árhatása visszafogottabb lehet, mint 2022-ben. A hazai kibocsátás és jövedelem kiesését azonban a világpiac nem simítja ki — ezt a tervezésnek kell kezelnie.

A három javaslat közös elve, hogy a sokk kezelésének módját nem a sokk pillanatában kell kitalálni. Az előre rögzített szabály gyorsabb és olcsóbb, és kevésbé kitett az alkalmi politikai nyomásnak. A nyilvános számítás pedig — Keynes kifejezésével — a piac „konvencióját" is a hiteles pálya felé tereli.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Mezőgazdaság A károsult gazdák gyorsan, kiszámítható szabály szerint kapnak segítséget; nő az ösztönzés az öntözésre és a biztosításra A járási küszöb nem fedi a táblák közötti eltéréseket; aki a küszöb alatt marad, igazságtalannak érezheti
Költségvetés A kárenyhítés felső korlátja előre ismert; a kamatkockázat látható a törvényjavaslatban A nyilvános érzékenységi számítás rossz forgatókönyve politikai vitában „jóslatként" jelenhet meg
Pénzügyi piacok Az átlátható pálya mérsékelheti a magyar kockázati felárat (spread), vagyis az állam által a német államnál többletként fizetett hozamot A felárat most főként külső tényezők mozgatják; a melléklet ezt nem ellensúlyozza, csak a hazai többletet szűkítheti
Klímaalkalmazkodás A vízmegtartás és az öntözés beruházási feltétellé válik, nem önkéntes vállalás A kis gazdaságok számára a beruházási feltétel nehezen teljesíthető, támogatás nélkül kiszorulhatnak
Tervezés Az aszály nem meglepetés, hanem számszerű forgatókönyv lesz a makropályában A modell paraméterei vitathatók; a klímamodell eredménye nem helyettesíti a politikai döntést

A fő mérlegelési kérdés a kárenyhítés szigorúsága. Ha az alkalmazkodási feltétel túl enyhe, a rendszer továbbra is az öntözés hiányát támogatja. Ha túl szigorú, a kis gazdaságokat kiszorítja. A MIAK ezért három év türelmi időt és a biztosítással kiváltható feltételt javasol, a kis gazdaságoknak pedig a beruházás támogatását. A második kérdés a hozamkockázat nyilvánossága. Érthető a félelem, hogy egy nyilvános „rossz forgatókönyv" maga is nyugtalanítja a piacot. A tapasztalat azonban az, hogy a piac a rejtett kockázatot árazza drágábban, nem a kimondottat. A Portfolio szerint a hazai hírek önmagukban nem indokolnának ekkora hozamemelkedést — éppen ezért érdemes a Kormánynak számokkal megmutatnia, mekkora a hazai többletkockázat valójában. A harmadik kérdés az időzítés: a szabályt és a mellékletet még a 2027-es költségvetés elfogadása előtt kell rögzíteni, mert utána már csak az eseti döntés marad.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • Kifizetési átfutás: a kárenyhítési kérelmek beadásától a kifizetésig eltelt napok mediánja. Javasolt célérték: legfeljebb 60 nap.
  • Alkalmazkodási arány: a kárenyhítésben részesült gazdaságok hány százaléka valósít meg három éven belül vízmegtartó vagy öntözési beruházást, vagy köt agrárbiztosítást. Érdemes évente, járási bontásban közzétenni.
  • Kockázati felár: a 10 éves magyar és a 10 éves német állampapír hozamkülönbsége. Szeptember 24-én mintegy 230 bázispont volt (5,85 és 3,55 százalék). Érdemes követni, hogy a globális sokk elmúltával a különbség szűkül-e.
  • A hozamérzékenységi melléklet megléte és frissítése: megjelent-e a 2027-es törvényjavaslattal együtt, és negyedévente frissül-e. Javasolt célérték: igen, négy frissítés 2027-ben.
  • Aszály-forgatókönyv a makropályában: a Pénzügyminisztérium előrejelzése 2027 közepétől tartalmaz-e számszerű aszály-forgatókönyvet a növekedési, bevételi és kiadási hatással.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése kettős. Az aszálykár enyhítése előre kihirdetett, objektív küszöbhöz kötött szabály szerint történjen, gyors kifizetéssel és alkalmazkodási feltétellel. A 2027-es költségvetés pedig nyilvánosan számoljon a kamatkockázattal, és rögzítse azt a középtávú pályát, amelyhez a Kormány a hozamsokk idején is tartja magát. A kettő összefügg: egy költségvetés, amely az aszályt és a kamatemelkedést is előre beárazza, kevésbé kényszerül rögtönzésre, és a piac is hitelesebbnek látja.

Két MIAK-alapérték mozog itt. Az adatvezéreltség azért, mert az aszály és a hozamsokk kezelése ma utólagos, eseti döntésekre épül. Pedig a termésbecslés, az aszálymonitoring és a hozamgörbe adatai már ma rendelkezésre állnak, csak a döntés nincs hozzájuk kötve. Az átláthatóság pedig azért, mert a kamatkockázat és a kárenyhítés szabálya csak akkor erősíti a bizalmat, ha a piac és a választó ugyanazt a számítást látja.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A gazdasági sávban a Portfolio a hozamemelkedést szinte kizárólag piaci, nemzetközi jelenségként keretezte. Az amerikai kötvénypiaci eladási hullámot, az amerikai jegybank (Fed) további kamatemelésére vonatkozó várakozásokat és az olajárat tette a középpontba, és kifejezetten kimondta, hogy a hazai hírek önmagukban nem indokolnák a mozgást. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy sok kedvező várakozás már beépült az árfolyamokba, így kedvezőtlen hír esetén gyors visszaárazódás jöhet. Az MNB inflációs céljáról szóló elemzése a döntés technikai hátterét és a régiós összehasonlítást mutatta be, és egy kritikus közgazdászi hangot is idézett: előbb az ársapkákat és a rezsicsökkentés árakon keresztüli rendszerét kellene kivezetni. A forintárfolyamról szóló elemzés a szűk sávból való kitörés lehetőségét vizsgálta (a cikk nem volt publikusan letölthető).

A közéleti és balliberális sávban a Telex az aszály makrohatását emelte ki, és a jegybanki becslés részleteit — termésadatok, európai összevetés, élelmiszerár-kockázat — hozta, értékelő kommentár nélkül. A HVG előfizetéses elemzése az inflációs cél csökkentésének rövid távú „áldozatát" vizsgálta, és arra jutott, hogy a Kormány az átmenet alatt nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket (a cikk nem volt publikusan letölthető). A 24.hu rövid MTI-hírben az árfolyamot közölte. A 444.hu az Equilor euróbevezetési elemzését ismertette, amely szerint a legnagyobb nehézséget a költségvetési feltételek jelentik; a cikk emellett részletesen kitért az elemzőcég tulajdonosi hátterére is. Az aszály és a hozamemelkedés együttes, költségvetési olvasata egyik lapban sem jelent meg.

A kormánypárti-konzervatív sávban a Magyar Nemzet a GKI szeptemberi konjunktúraindexét a Tisza-kormány teljesítményének mércéjeként keretezte. A lap hangsúlyozta, hogy bár az index nem romlott tovább, mind a négy ágazatban több cég tervez elbocsátást, mint felvételt, és nő az áremelést tervezők aránya. Az aszály és a hozamemelkedés a lap aznapi gazdasági fókuszában nem szerepelt. A MIAK szempontjából ez a keretezés azért érdekes, mert az építőipari létszámcsökkentési szándék és a hosszú hozamok emelkedése ugyanabba az irányba mutat: a drágább finanszírozás a beruházásérzékeny ágazatokat éri elsőként.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
A mezőgazdasági hozzáadott érték várható csökkenése 2026-ban akár 15% MNB inflációs jelentés, 2026. szeptember (Telex, 2026. szeptember 25.)
Az aszály hatása a GDP-növekedésre −0,4 százalékpont MNB, Telex, 2026. szeptember 25.
Az MNB 2026-os GDP-előrejelzése 2,0% (nyár eleji jelentés) → 1,8% (szeptember) MNB, Telex, 2026. szeptember 25.
Termés az előző öt év átlagához képest kukorica −51%, repcemag −26%, búza közel −22% MNB, Telex, 2026. szeptember 25.
Referenciahozamok egynapos változása (szeptember 24.) 5 és 10 éves +19, 15 éves +18, 20 éves +17 bázispont; 3 hónapos és 1 éves −1 bázispont ÁKK, Portfolio, 2026. szeptember 24.
Referenciahozamok szintje (szeptember 24.) 5 éves 5,90%, 10 éves 5,85%, 20 éves 5,91% ÁKK, Portfolio, 2026. szeptember 24.
Egyhavi hozamemelkedés 3 éves +45, 5 éves +51, 10 éves +36 bázispont ÁKK, Portfolio, 2026. szeptember 24.
10 éves amerikai állampapírhozam 5,11% (szerda), 5,145% (csütörtök) — 2007 óta nem látott szint Portfolio, 2026. szeptember 24.
Októberi Fed-kamatemelés piaci valószínűsége közel 70% (egy héttel korábban 50%) Portfolio, 2026. szeptember 24.
10 éves német állampapírhozam 3,55% közelében Portfolio, 2026. szeptember 24.
Külföldiek részesedése a forint-állampapírpiacon 34% (augusztus vége) Portfolio, 2026. szeptember 24.
MNB inflációs cél 3% → 2,5% 2028. január 1-jétől, ±1 százalékpontos sáv változatlan MNB, Portfolio és HVG, 2026. szeptember 24.
Kamatdöntő ülések száma 2027-től évi 12 helyett 8 MNB, Portfolio, 2026. szeptember 24.
Euró árfolyama (szeptember 25., 7 óra) 365,50 forint (előző este 366,55) MTI, 24.hu, 2026. szeptember 25.
GKI konjunktúraindex, szeptember +1 pont; létszámcsökkentést tervez a cégek 12%-a, bővítést 8%-a; áremelést tervez 18% GKI, Magyar Nemzet, 2026. szeptember 25.
Kormányzati számítás intézkedések nélkül (Equilor bemutatásában) hiány 2029-ben a GDP 4%-a, 2030-ban 3%-a; adósság 2028-ban 79,9%-on tetőzik Equilor, 444.hu, 2026. szeptember 24.

Két megjegyzés tartozik a számokhoz. Egyrészt a hozamemelkedés szerkezete árulkodó: a rövid lejáratok nem mozdultak, a hosszúak viszont igen. Ez azt jelzi, hogy nem a jegybanki kamat várt pályája változott, hanem az, hogy a befektetők mekkora többlethozamot várnak el a hosszú futamidő kockázatáért. Ezt a többletet a hazai fiskális hitelesség közvetlenül befolyásolja. Másrészt az aszály GDP-hatása nem azonos a költségvetési hatással: a kieső termés az adóbevételt, a kárenyhítés a kiadást érinti. A két hatás ezért együtt terheli a 2027-es kiigazítást, amelynek mértékét a HVG szeptember 21-i elemzése körülbelül 2500 milliárd forintra becsülte.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — szabályalapú, célzott stabilizálás; az államadósság fenntarthatósága és a kamatkockázat nyilvánossága; tételes, géppel olvasható költségvetés; külső energiaár-sokkra való felkészültség (programpont ID: G15, G23, G1, G25);
  • Mezőgazdaság (programpontok és háttéranyag) — nyilvános termés- és támogatási adatok, precíziós és víztakarékos gazdálkodás, az öntözés és a kárenyhítés közötti ösztönzési torzulás kezelése (programpont ID: MG2, MG1);
  • Környezet és klíma (programpontok) — az aszálykár beépítése a hazai klímagazdasági modellbe és a költségvetési tervezésbe, energiapiaci sokkállóság (programpont ID: K9, K7).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 John Maynard Keynes: The General Theory of Employment, Interest and Money

Keynes 1936-os főművének két, egymástól távoli részlete világítja meg a mostani hét két hírét. A gazdasági ciklusról szóló fejezetben Keynes felidézi William Stanley Jevons 19. századi elméletét, amely a konjunktúra és a visszaesés váltakozását a termés bőségére vagy szűkösségére vezette vissza. Keynes ezt észszerűnek tartja, de hozzáteszi: a modern világban a mezőgazdasági ingadozás kisebb súlyú, mert az agrártermelés kisebb része a kibocsátásnak, és mert a világpiac kiegyenlíti az egyes országok jó és rossz éveit. A magyar esetre ez pontosan illik: az MNB szerint az idei aszály élelmiszerár-hatása azért visszafogottabb, mint 2022-ben, mert uniós szinten az aszály enyhébb volt. A hazai termés és jövedelem kiesését azonban a világpiac nem pótolja. A másik részlet a kamatlábról szól:

„Pontosabb talán azt mondani, hogy a kamatláb nagymértékben konvencionális, nem pedig nagymértékben pszichológiai jelenség. Tényleges értékét ugyanis nagyrészt az szabja meg, hogy általában milyen értéket várnak tőle."

Keynes ugyanitt azt is írja, hogy a kísérletezőnek vagy könnyen változónak látszó monetáris politika nem tudja érdemben leszorítani a hosszú kamatot, a józannak, a közérdeket szolgálónak és tartósnak látszó viszont könnyen sikerrel járhat. A magyar hosszú hozamokra fordítva: a külső sokkot a hazai politika nem tudja megállítani, de azt igen, hogy a sokk elmúltával a piac milyen szintet tekint „normálisnak". Ezért javasolja a MIAK a 3.2 pontban a nyilvános hozamérzékenységi mellékletet és a rögzített középtávú pályát.

📖 Forrás: John Maynard Keynes: The General Theory of Employment, Interest and Money (1936)

6.4.2 Nicholas Stern: The Economics of Climate Change

A brit pénzügyminisztérium megbízásából készült jelentés szerint az éghajlatváltozás felerősíti a víz körforgását, így gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok és az áradások. A szélsőséges időjárás kárai már ma is magasak és gyorsan nőnek. A jelentés európai példát is hoz: a 2003-as hőhullám és aszály Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban 15 milliárd dolláros erdészeti és mezőgazdasági kárt okozott. Kiemeli azt is, hogy a mezőgazdasági hatás nagyban függ az alkalmazkodástól — attól, hogy a gazdálkodás esőre vagy öntözésre épül-e —, és hogy a korábbi becslések sokszor nem számoltak a rövid távú időjárási szélsőségekkel. Az állam szerepéről így fogalmaz:

„Az alkalmazkodás csökkenti az éghajlatváltozás okozta költségeket és zavarokat. A kormányok információval és világos szakpolitikai kerettel segíthetik az alkalmazkodást, hogy az egyének és a vállalatok reagálni tudjanak a piaci jelzésekre."

Stern a kockázatarányos biztosítást kifejezetten olyan piaci jelzésnek tartja, amely jobb kockázatkezelésre ösztönöz, a legszegényebbek számára pedig — akik a legkevésbé tudják megfizetni a védekezést — pénzügyi védőhálót tart szükségesnek. A magyar aszály-kárenyhítésre alkalmazva: a segítség önmagában nem alkalmazkodás. Ha a kárenyhítés nem kötődik vízmegtartáshoz, öntözéshez vagy biztosításhoz, a következő aszály ugyanott találja a gazdaságokat. Ezért kapcsolja a MIAK a 3.1 pontban a kifizetést alkalmazkodási feltételhez.

📖 Forrás: Nicholas Stern: The Economics of Climate Change — The Stern Review (Cambridge University Press / HM Treasury, 2007)

6.4.3 Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook 2025

Az IMF 2025. októberi jelentése a globális kockázatok között kiemelten említi a fiskális sérülékenységek és a pénzügyi piacok kölcsönhatását. A fejlett gazdaságok hosszú állampapírhozamainak emelkedése nyomán a piac hirtelen reagálhat a fiskális gyengeségekre. Ahol az adósság nagy részét évente meg kell újítani, ott a magasabb hozam gyorsan növeli a kamatkiadást, és kiszoríthat más fontos kiadásokat — köztük a beruházásokat és a sokkoknak kitett háztartások támogatását. A jelentés egyik forgatókönyve éppen azt vizsgálja, mi történik, ha a hosszú futamidőért elvárt többlethozam (angolul term premium) tíz évre 100 bázisponttal megemelkedik. A jelentés ajánlása:

„Minden eddiginél fontosabb, hogy az országok hiteles középtávú fiskális konszolidációt hajtsanak végre, amelynek célja a tartalékok újraépítése, miközben védi a sérülékenyeket támogató kiadásokat."

A jelentés hozzáteszi, hogy a kedvező alapfeltevésekre vagy rendkívüli növekedésre építő fiskális stratégiák maguk is sérülékenységi forrást jelentenek. Hiteles középtávú keretet javasol, rugalmasabb szabályokkal és erős, független fiskális intézményekkel, amely lehetővé teszi az anticiklikus fiskális politikát is. A magyar esetre két következtetés adódik. A 2027-es költségvetés ne egyetlen, kedvező hozampályára épüljön, hanem mutassa meg a kedvezőtlent is (3.2). A növekedési előrejelzés pedig számoljon a klímasokkal, ahogy az MNB is tette, amikor részben az aszály miatt 0,2 százalékponttal mérsékelte a várakozását (3.3).

📖 Forrás: Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook — Global Economy in Flux, Prospects Remain Dim (2025. október)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A hozamemelkedés globális: a Portfolio szerint a 10 éves amerikai hozam 2007 óta nem látott szinten jár, a német 10 éves hozam néhány bázispontra van 17 éves csúcsától, a japán pedig mintegy harmincéves csúcsra emelkedett. Ebben a környezetben a magyar hozamok emelkedése nem egyedi. A kockázati felár azonban — vagyis a magyar és a német hozam különbsége, amely azt méri, mennyivel többet kér a piac a magyar államtól — már hazai tényezőkön múlik. Az inflációs célokat tekintve a Portfolio összesítése szerint a lengyel és a román jegybank célja 2,5, a csehé 2 százalék, az Európai Központi Banké 2 százalék. Az MNB döntésével Magyarország e csoporthoz közelít. Az aszály terén a Telex által ismertetett MNB-elemzés szerint uniós szinten az idei aszály enyhébb volt a 2022-esnél, csak a Kárpát-medencét és Franciaországot érte súlyosabban. Az Európai Bizottság hozambecslése szerint búzából és kukoricából a magyar termés marad el a legjobban az ötéves átlagtól. Ez a keynesi „kiegyenlítő" világpiaci hatás, amely az árakat védi, a hazai jövedelmet nem. A 2003-as délnyugat-európai aszály — Stern adatai szerint 15 milliárd dolláros erdészeti és mezőgazdasági kárral — azt mutatja, hogy a fejlett gazdaságok sem mentesek az ilyen sokkoktól. Stern ezért az állami és a magánszféra közötti klímabiztosítási együttműködést és a kockázatarányos biztosítást ajánlja, amely árjelzéssel ösztönöz az alkalmazkodásra.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G15 — Anticiklikus fiskális stabilizátor
  • G23 — Államadósság-fenntarthatósági keretrendszer
  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G25 — Energiaár-sokk felkészültségi terv

Mezőgazdaság

  • MG2 — Agrár-adatplatform
  • MG1 — Precíziós mezőgazdasági program

Környezet és klíma

  • K9 — Hazai integrált klímagazdasági modell (DICE-MAGYAR)
  • K7 — Energiapiaci sokk-reziliencia

Javasolt új programpont: Szabályalapú aszály-kárenyhítés — objektív termésbecslési küszöbhöz kötött, automatikusan működésbe lépő kifizetés, alkalmazkodási feltétellel (vízmegtartás, öntözés vagy agrárbiztosítás) — a Mezőgazdaság területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 25. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 John Maynard Keynes: The General Theory of Employment, Interest and Money (1936)
  • 📖 Nicholas Stern: The Economics of Climate Change — The Stern Review (2007)
  • 📖 Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook — Global Economy in Flux, Prospects Remain Dim (2025. október)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G15, G23, G1, G25)
  • MIAK szakpolitikai terület: Mezőgazdaság (programpontok; programpont ID: MG2, MG1)
  • MIAK szakpolitikai terület: Mezőgazdaság (háttéranyag — az öntözés, az aszály és a biztosítás összefüggései)
  • MIAK szakpolitikai terület: Környezet és klíma (programpontok; programpont ID: K9, K7)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 25. — 2. téma, pontszám: 87/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • MNB — Inflációs jelentés, 2026. szeptember
  • ÁKK — napi referenciahozamok, lejárati és tulajdonosi szerkezet
  • KSH — mezőgazdasági termésbecslés
  • Európai Bizottság — uniós terméshozam-becslés (MARS)
  • HungaroMet — aszálymonitoring
  • GKI — havi konjunktúraindex

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 25.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 25. 08:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 175000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink