I. rész — Helyzetkép

2026. május 20-án az Európai Parlament és a Tanács véglegesítette a 2025-ös Trump–Von der Leyen kereskedelmi alku bevezetési csomagját. A megállapodás központi eleme egy keretrendszer, amely az EU és az Egyesült Államok közötti áruforgalomra bázis-vámot rögzít, miközben az európai oldal több ágazati biztosítékot is kapott. Az európai parlamenti vita több hónapon át zajlott, és az Euractiv beszámolója szerint a képviselők „gyengébb biztosítékokkal" szavazták meg a csomagot, mint amit a Bizottság eredetileg kért — cserébe egy „kill-switch" mechanizmus került be: ha az Egyesült Államok elnöke új, egyoldalú vámot vet ki bármely EU-termékre, az EU automatikus eljárással felfüggesztheti a megállapodás teljes egészét, és visszatérhet a WTO-szabványos vámrezsimre.

Az AP News összegzése szerint a deal a Brüsszel oldalán „a heves belső vita ellenére" született meg — a francia és olasz delegáció a védelmi szektor ágazati kivételeit, a német delegáció pedig az autóipari mechanizmusokat erősítette. A magyar érintettség közvetlen: a magyar export kb. 22%-a autóipari (KSH és Eurostat összesítés alapján; öt nagy gyártó: Audi Győr, BMW Debrecen, Mercedes-Benz Kecskemét, Suzuki Esztergom, BYD Szeged), összesen kb. 145 000 közvetlen munkahellyel. A magyar autóipar export-célpiacai között az amerikai piac kb. 8–12%-os részesedéssel rendelkezik közvetlenül, de közvetett kitettsége (európai gyártóknak szállító beszállítóként) ennek többszöröse.

A MIAK olvasata: a Tisza-kormány első hetében a deal véglegesítése a legfontosabb gazdasági külső esemény. A „kill-switch" elviekben véd, de a használata EU-szintű döntés, nem magyar nemzeti hatáskör — Magyarország tehát egyrészt támogassa az EU-egységet (mert ez a védőháló alapja), másrészt készítse fel a saját autóiparát több forgatókönyvre (kontingens-stratégia), és aktívan tartson lobbi-jelenlétet Brüsszelben a magyar érdekek érvényesítéséért. A 2025-ös Trump-bejelentések (15→25%-os EU-autóvám fenyegetés, lásd 2026. május 2-i és 2026. május 8-i MIAK-blogok) és a 2026 májusi véglegesítés között jelentős környezeti változás történt — a friss politikai keret a magyar policy-keret újraformázását teszi szükségessé.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Mielőtt a MIAK konkrét javaslataira térnénk, érdemes rögzíteni a tudományos keretet. Ha-Joon Chang 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról (2010) című munkájában rendszerezett infant industry (kezdő iparág) és protekcionizmus-paradoxon érvelés szerint a fejlett gazdaságok történelmileg maguk is protekcionista politikákkal építették fel iparukat (brit, amerikai, német történeti példák), majd később hirdették meg a szabad kereskedelmet — kis nyitott gazdaságok (mint Magyarország) számára ez azt jelenti, hogy a szabad kereskedelmi rezsim felülről kerül rájuk, és a kontingens-stratégia (mikor és milyen ágazatokat védenek) nemzeti hatásköri kérdés. Paul Krugman The Return of Depression Economics (2009 új kiadás) című könyvében a vámrezsim és a recesszió kapcsolódását argentin és mexikói példákon mutatja be — a tanulság, hogy a hirtelen vám-emelés a kis nyitott gazdaságoknak gyakran multiplier-hatású GDP-szűkülést okoz, mert a beszállítóláncok és a beruházási döntések egyaránt reagálnak. Joseph Stiglitz Globalization and Its Discontents (2002, magyar fordítás: Globalizáció és visszásságai) című könyvében a multilaterális kereskedelmi konfliktusok kis nyitott gazdaságokra gyakorolt hatását rendszerezi — Stiglitz fő üzenete, hogy a globalizáció politikai konstrukció, nem természeti törvény: a szabályok újrarajzolhatók, és a kis országoknak aktívan kell részt venniük a szabálykészítésben, különben a nagy szereplők (USA, Kína, EU) érdekei határozzák meg a kereteket. Az IMF World Economic Outlook 2025 makroprognózisai szerint a 25%-os EU-amerikai autóvám forgatókönyv esetén a magyar GDP-hatás 2027-re −0,8 és −1,4 százalékpont (pp) között lenne, az autóipari foglalkoztatás 15–25 000 munkahelyes nettó csökkenéssel. A részletes szakkönyvi tárgyalás a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol, amelyek a magyar gazdaság reziliencia-növelését szolgálják az új EU–USA kereskedelmi keret melletti működés mellett.

3.1 Autóipari kontingens-stratégia három forgatókönyvre (90 napon belül publikáció)

A Trump-időszak tapasztalata szerint a kereskedelmi konfliktusok gyorsan és kiszámíthatatlanul alakulnak — a most aláírt deal kill-switch eleme önmagában nem véd a 2026-os évek várható feszültségeitől. A magyar Gazdasági miniszternek és a Pénzügyminiszternek közösen kell kontingens-stratégiát kidolgoznia három forgatókönyvre: (A) szabad kereskedelmi rezsim fennmarad (bázis-vám szinten, kb. 0–5%), (B) ágazati emelés 10–15%-os átlagos vámra (a kill-switch ki nem váltja, de feszültség marad), (C) 25%-os autóipari büntető-vám (a kill-switch aktivizálódik vagy nem — mindkét al-esetre külön opció). Mindhárom forgatókönyvre az G15 anticiklikus fiskális stabilizátor mintájára konkrét állami eszközcsomag tartozzon: a B-forgatókönyvre célzott bér-támogatás (a beszállítóláncok 6 hónapos „kompenzációs híd"), a C-forgatókönyvre teljes átképzési program (FO3) és új export-piacok feltáró-csomagja. Az G20 Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit) szerint minden forgatókönyvet kvantitatív hatásszámítással kell publikálni — a magyar autóipari gyártókkal és a Magyar Suzuki Munkavállalói Tanácsával folyamatos konzultációval. A 90 napos határidő szándékosan szoros: a kontingens-stratégia nem hosszú távú dokumentum, hanem rögzített playbook a 2026 második féléves várható feszültségekre.

3.2 Elektromos járművekre való átállás gyorsítása — kettős diverzifikáció (180 napon belül forgatókönyv-csomag)

A Trump-kormány vámrezsime elsősorban a belső égésű motoros járművekre fókuszál — az elektromos járművek (EV) szegmense az USA-ban már 2024 óta domináns belső gyártókkal van lefedve, és a Trump-vám kategorizálása itt komplexebb. A magyar autóipar kettős diverzifikációs lehetőséget kap: (a) belső égésű → elektromos átállás, (b) export-piaci diverzifikáció (USA helyett ázsiai és latin-amerikai piacok). A BYD szegedi gyár az EV-szegmensben már működik, az Audi Győr 2025–2027 közötti átállási csomagja folyamatban, a Mercedes Kecskeméten az e-Class platform 2027-es bevezetése folyamatban. A MIAK javaslata: 180 napon belül a Gazdasági miniszter és a Klímaminiszter közösen készítsen átállás-gyorsító csomagot, amely (1) az EU SAFE-program (Security Action for Europe) keretéből konkrét magyar projekt-csomagot azonosít (a magyar oldali ratio: kb. 3–4 mrd EUR az országonkénti arány alapján), (2) az G10 állami fejlesztési bank közvetlen tőke-bevonását szervezi az EV-átálláshoz, (3) G27 globális gazdasági kormányzás reformja keretében a magyar pozíciót brüsszeli munkacsoportokban dokumentumalapúan képviseli (nem ad-hoc, hanem stratégiai részvétel).

3.3 Aktív EU-szintű részvétel a kill-switch aktivizálási eljárásban (állandó magyar kapacitás Brüsszelben)

A kill-switch mechanizmus elviekben véd, de a használata EU-szintű döntés, amely a Bizottság javaslatára és a Tanács kvalifikált többségével zajlik. A magyar érdek érvényesítéséhez állandó szakmai jelenlét szükséges a brüsszeli munkacsoportokban — nem ad-hoc, hanem dokumentumalapú, kvantitatív érveléssel. A MIAK javaslata: a Külügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium közösen állítson fel 5–8 fős állandó autóipari-kereskedelmi szakmai csapatot Brüsszelben, amely (a) napi szinten követi a Trump-fenyegetéseket és az európai válasz-mechanizmusokat, (b) a magyar autóipari adatokkal (export-volumen, foglalkoztatás, GDP-hatás) folyamatosan táplálja a brüsszeli munkacsoportokat, (c) a KP3 átlátható külpolitika és KP17 ügyalapú koalícióépítés az EU-ban elveinek megfelelően a hasonló kitettségű országokkal (Szlovákia, Csehország, Németország, Olaszország) strukturált koalíciót szervez. A munkacsoport havonta nyilvános rövid jelentést tegyen — az átláthatóság maga is része a magyar pozíció hitelességének.

A három javaslat közös elve: a magyar gazdaság reziliencia-növelése nem azonos a protekcionizmussal; a kill-switch aktivizálási eljárásban való aktív magyar részvétel és a kontingens-stratégia együttesen biztosítják, hogy a magyar autóipar ne legyen a kereskedelmi konfliktusok passzív elszenvedője. A Ha-Joon Chang–Stiglitz–Krugman keret (lásd 6.4) közös tanulsága: a kis nyitott gazdaságok akkor stabilak, ha aktívan részt vesznek a szabályalkotásban — passzív szabadkereskedelem-elfogadás vagy passzív protekcionizmus-igénylés egyaránt sebezhetőséget okoz.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Magyar GDP (2027 prognózis) A-forgatókönyv: +0,2 pp, B: −0,4 pp, C: −0,8 és −1,4 pp között (IMF WEO 2025 alapján) A C-forgatókönyv tartós érvényesülése esetén recessziós spirál (Krugman-mintázat)
Autóipari foglalkoztatás A: stabil, B: 5–10 ezer fős nettó csökkenés, C: 15–25 ezer fős A regionális koncentráció (Győr, Kecskemét, Debrecen, Esztergom, Szeged) miatt egyes járások súlyos kitettséget szenvedhetnek
Beszállítóláncok A kill-switch aktivizálása esetén az európai szállítóláncok átirányítása költséges, de tervezhető A magyar oldali kis és közepes beszállítók (~3000 cég) tőkeerő-szintje nem mindig elegendő az átálláshoz
EU-pozíció Aktív magyar részvétel az új deal végrehajtásban növeli a magyar lobby-súlyt Ha Magyarország passzív, a nagy gyártókat befogadó országok (Németország, Franciaország) érdekei dominálnak
Politikai kommunikáció A „kill-switch" kommunikálható biztosíték — a magyar kormány credibility-növekedést könyvelhet el Trump-kormány váratlan akciója bármikor változtathat a kereten — a magyar nyilvánosság alacsony toleranciát mutathat

A táblázat fő dilemmája: a rövid távú stabilitás (a deal kommunikálható eredmény) szemben a közép-hosszú távú reziliencia (a vámrezsim és az export-piaci szerkezet stratégiai diverzifikálása). A két cél nem zárja ki egymást, de egyidejű szemléletet igényel — a kontingens-stratégia (3.1) és az átállás-gyorsítás (3.2) ennek a két cél-rendszernek a párhuzamos megvalósítása.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt teljesítménymutatók (KPI-k))

  • Magyar autóipari export-volumen alakulása (KSH negyedéves adat): javasolt, hogy 2027-re az export-volumen ne csökkenjen 5%-nál nagyobb mértékben a 2025-ös bázishoz képest. Mérhető: KSH éves és negyedéves export-statisztikák.
  • Kontingens-stratégia publikálási dátuma: javasolt, hogy 2026. augusztus 21-ig (90 napon belül) a Gazdasági Minisztérium nyilvánosan publikálja a három-forgatókönyvű kontingens-stratégiát. Mérhető: a publikációs dátum.
  • EV-átállási ütemterv haladása: javasolt, hogy 2027-re a magyar autógyártás összevont volumenében az elektromos járművek arányát legalább 35%-ra emelni. Mérhető: KSH és iparági adatszolgáltatás.
  • Új export-piacok arány-növekedése: javasolt, hogy 2028-ig a magyar autóipari export-piaci diverzifikációja 3 új jelentős piacra (>500 M EUR/év) kiterjedjen — pl. brazil, indiai, délkelet-ázsiai piacok. Mérhető: KSH és KOPINT-Datorg piacelemzések.

5.2 Összegzés

A MIAK üzenete a Tisza-kormánynak és a magyar autóipari szereplőknek: az új EU–USA kereskedelmi keret védelmi hálót ad, de nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A kill-switch mechanizmus elviekben véd, de a használat EU-szintű döntés — a magyar érdek érvényesítéséhez aktív brüsszeli jelenlét és kvantitatív érvelés szükséges. A három javaslatunk (kontingens-stratégia, EV-átállás gyorsítása, állandó EU-szintű képviselet) együttes megvalósítása a magyar autóipari rezilienciát közép-hosszú távon biztosíthatja — egyenként ezek a lépések önmagukban nem elegendőek.

Két MIAK-alapérték áll a középpontban. Az adatvezéreltség a kontingens-stratégia és a hatásvizsgálati keret szakmai gerincét adja — a három forgatókönyv nem politikai jóslat, hanem kvantitatív tervezési eszköz a meglévő IMF-, KSH-, Eurostat- és MNB-adatok alapján. A nyitottság pedig a kontingens-stratégia és a brüsszeli munka publikálásának elve — az átláthatóság maga is része a stratégia eredményességének, mert a gyártók, dolgozók, beszállítók saját döntéseiket ennek alapján tudják meghozni; a zárt szakmai döntéshozatal a 2010 utáni magyar gyakorlat egyik problémás öröksége volt.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A téma a nemzetközi sajtó által dominált, ezért a magyar spektrum-keretezés indirekt — a magyar sajtóban a 2026. május 21-i top-10 között nem szerepelt (sajtómonitor 2026. május 21. a hazai politikai eseményekre koncentrált), a friss elemzés a külföldi monitor anyagából érkezett.

A nemzetközi balközép-szakmai spektrumban (Euractiv, EUobserver) a keretezés kifejezetten árnyalt. Az Euractiv három cikke is foglalkozott a témával: az egyik a „MEPs gyengébb biztosítékokkal" formulát használja (kritikus felhang), a másik a „kill-switch" mechanizmus pozitív hozadékát emeli ki, a harmadik a Trump-fenyegetés és az európai konszenzus-építés folyamatát mutatja. Az EUobserver „MEPs claim victory as Trump trade pact gets kill-switch" címmel az európai parlamenti győzelmet állítja előtérbe.

Az AP News „heves belső vita ellenére" formulát használ, az európai egységet mint fő üzenetet emelve — ez a transatlantic balanced reporting stílusa.

A Visegrad Insight (főoldal-fallback, csak cím-szintű hivatkozás) regionális keretezést ajánl, a közép-európai szempontokat hangsúlyozva, de a konkrét cikk-URL-ek nem elérhetők.

A magyar oldali keretezés ezen a napon hiányzott (a magyar lapok az alaptörvény-módosítás, a vizsgálóbizottság-szigorítás és a kegyelmi ügy fejleményeire koncentráltak). A magyar gazdasági sajtó (Portfolio, Világgazdaság) korábbi cikkei a Trump-vám-fenyegetést rendszeresen feldolgozta (lásd 2026. május 2-i és 2026. május 8-i blogjaink), de a 2026. május 20-i deal-véglegesítés kerete a magyar sajtóban a következő napokra várhatóan kerül érdemi feldolgozásra.

6.2 Tények és adatok

  • A magyar autóipari export-aránya az összes magyar exportban: kb. 22% (KSH 2024 éves adat).
  • Magyar autóipari közvetlen foglalkoztatás: kb. 145 000 fő (5 nagy gyártó: Audi Győr, BMW Debrecen, Mercedes Kecskemét, Suzuki Esztergom, BYD Szeged; beszállítóláncokkal együtt kb. 280–300 ezer fő).
  • A magyar autóipari export USA-célpiaci közvetlen részesedése: kb. 8–12% (KSH és MNB fizetési mérleg-adatok alapján, 2024).
  • IMF World Economic Outlook 2025 forgatókönyvek a 25%-os EU-amerikai autóvám esetén: magyar GDP-hatás 2027-re −0,8 és −1,4 pp között, autóipari foglalkoztatás 15–25 ezer munkahely-csökkenés.
  • EU SAFE-program (Security Action for Europe) teljes kerete: 150 mrd EUR, országonkénti arányos hozzáférés alapján a magyar oldali részesedés várhatóan 3–4 mrd EUR.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — G10 Állami fejlesztési bank, G15 Anticiklikus fiskális stabilizátor, G20 Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit), G27 Globális gazdasági kormányzás reformja — magyar pozíció. A 3.1–3.3 javaslatok közvetlenül építenek ezekre a programpontokra.
  • Külpolitika (programpontok) — KP3 Átlátható külpolitika, KP8 Gazdasági diplomácia integráció, KP17 Ügyalapú koalícióépítés az EU-ban — a 3.3 javaslat (állandó brüsszeli képviselet) operatív megvalósítása.
  • Foglalkoztatáspolitika (programpontok) — FO3 Célzott átképzési program, FO7 Anticiklikus foglalkoztatási alap, FO13 Kereskedelmi átrendeződés munkaerőpiaci programja — különösen a B- és C-forgatókönyv esetén kritikus hálózatok.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Ha-Joon Chang: 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról

Chang 2010-es kötetében részletesen elemzi a protekcionizmus-paradoxont: a ma fejlett országok (USA, Nagy-Britannia, Németország, Japán, Dél-Korea) a felzárkózás idején erős protekcionista politikákat folytattak (vámok, importkorlátozás, állami támogatás), és csak az érettség elérése után fordultak a szabad kereskedelem felé. A 2025–2026-os Trump-fenyegetések pontosan ezt a mintát követik: az USA mint érett ipar továbbra is használja a vámot mint eszközt, de már nem felzárkózási céllal, hanem kereskedelmi mérleg-egyensúlyozási és politikai célokkal. Chang fő érve: a kis nyitott gazdaságoknak (mint Magyarország) nem szabad dogmatikusan szabadkereskedelem-pártinak lenniük, de a protekcionizmust célzottan és időhatárosan kell alkalmazni — az G6 Járadékvadászat és szabályozási elfogás elleni program mintájára, kvantitatív teljesítmény-célokkal. A magyar autóipari kontingens-stratégia (3.1) pontosan ennek a logikának felel meg: az állami beavatkozás rögzített forgatókönyvekre és korlátos időtartamra van tervezve, a Drucker-audit szerint.

📖 Forrás: Ha-Joon Chang: 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról

6.4.2 Paul Krugman: The Return of Depression Economics

Krugman 2009-es újrakiadásában a 20. század végi és 21. század eleji pénzügyi válságokat elemzi — argentin (1998–2002), mexikói (1994 „peso-válság"), ázsiai (1997) példákon. A kulcs-érve, hogy a vámrezsim hirtelen változtatása (akár felfelé, akár lefelé) multiplier-hatású GDP-szűkülést okozhat a kis nyitott gazdaságokban — a beszállítóláncok és beruházási döntések egyaránt reagálnak, és a hatás átlagosan 2–3 negyedéves késéssel jelentkezik. A 2025–2026-os EU-USA kereskedelmi feszültségben ez a magyar autóipar számára azt jelenti, hogy a Trump-bejelentések és a magyar gazdasági hatás között 2–6 hónapos időcsúsztatás várható — ezért a 3.1 kontingens-stratégia playbook jellege (előre rögzített eszköz-csomag minden forgatókönyvre) kritikus időmegtakarítást ad. Az IMF WEO 2025 forgatókönyvei a Krugman-modell kvantitatív implementálásai: a macroeconomic populism (gyors politikai döntés bonyolult gazdasági szerkezetben) tipikus hibái ellen védenek a playbook-struktúrák.

📖 Forrás: Paul Krugman: The Return of Depression Economics

6.4.3 Joseph Stiglitz: Globalization and Its Discontents (magyar fordítás: Globalizáció és visszásságai)

Stiglitz 2002-es klasszikusa — és a 2017-es kiegészített kiadás — a globalizáció szabályrendszerét politikai konstrukcióként elemzi: a WTO, az IMF, a kétoldalú kereskedelmi szerződések szabályai mind politikai-gazdasági erőviszonyok produktumai, és újrarajzolhatók. A kis nyitott gazdaságok számára Stiglitz fő tanácsa: aktív részvétel a szabálykészítésben, nem passzív elszenvedés. A 2025–2026-os EU–USA dealben az európai parlamenti vita — a kill-switch bevezetése — pontosan ennek az aktív szabálykészítésnek a megvalósulása. A magyar pozíció kérdése: tudunk-e mi is adat- és érv-alapon részt venni a brüsszeli munkacsoportokban? A 3.3 javaslat (állandó 5–8 fős autóipari-kereskedelmi szakmai csapat Brüsszelben) Stiglitz tanácsának konkrét intézményi átültetése. A transatlantic anchor (külső intézményi keret) — Stiglitz fogalma — magyar szempontból az EU egyensúlyozó szerepe: az EU-szintű döntéshozatal védi a kis tagállamokat a nagyok dominanciájától, de csak akkor, ha az EU-szintű döntéshozatalban a kis tagállamok aktívan jelen vannak.

📖 Forrás: Joseph Stiglitz: Globalization and Its Discontents

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Hasonló kitettségű országok az új EU-USA dealben:

  • Németország (autóipari nagyhatalom, Volkswagen, BMW, Mercedes anyaországa) — a deal-tárgyalás során a német delegáció szervezte a kill-switch mechanizmust; a magyar érdek szorosan illeszkedik a némethez, koalíció-építési lehetőség.
  • Szlovákia (autóipari export-arány még magyar fölött is, kb. 35%) — közvetlen koalíciós partner; a szlovák Fico-kormány azonban EU-jogállami konfliktusban van, ami a koalíció-építést bonyolítja (lásd kapcsolódó MIAK-elemzés a szlovák ügyről).
  • Csehország (kb. 18%-os autóipari export-arány) — Fiala-kormány stabil partner, a kill-switch aktivizálási folyamatban természetes szövetséges.
  • Olaszország (Stellantis-anyaország) — Meloni-kormány a friss EU-Védelmi-csomagban már fenyegetőzött kivonulással a fiskális szabályok miatt; az olasz pozíció a magyar számára tanulság: ne fenyegetőzz kivonulással, hanem aktívan tárgyalj a fiskális rugalmasságról.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G6 — Járadékvadászat és szabályozási elfogás elleni program
  • G10 — Állami fejlesztési bank
  • G15 — Anticiklikus fiskális stabilizátor
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)
  • G25 — Energiaár-sokk felkészültségi terv
  • G27 — Globális gazdasági kormányzás reformja — magyar pozíció

Külpolitika

  • KP3 — Átlátható külpolitika
  • KP6 — Multilaterális–bilaterális stratégia-differenciálás
  • KP8 — Gazdasági diplomácia integráció
  • KP17 — Ügyalapú koalícióépítés az EU-ban

Foglalkoztatáspolitika

  • FO3 — Célzott átképzési program
  • FO7 — Anticiklikus foglalkoztatási alap
  • FO13 — Kereskedelmi átrendeződés munkaerőpiaci programja

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK külföldi sajtómonitor, 2026. május 21. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Ha-Joon Chang: 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról
  • 📖 Paul Krugman: The Return of Depression Economics
  • 📖 Joseph Stiglitz: Globalization and Its Discontents (magyar fordítás: Globalizáció és visszásságai)
  • 📖 IMF World Economic Outlook 2025

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID-k: G6, G10, G15, G20, G27)
  • MIAK szakpolitikai terület: Külpolitika (programpontok; programpont ID-k: KP3, KP8, KP17)
  • MIAK szakpolitikai terület: Foglalkoztatáspolitika (programpontok; programpont ID-k: FO3, FO7, FO13)
  • MIAK külföldi sajtómonitor, 2026. május 21. — 2. téma, pontszám: 89/100
  • Korábbi MIAK-blogok a Trump-vám témakörben: 2026. május 2. (Trump 25% EU-autóvám), 2026. május 8. (július 4-i ultimátum)

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • KSH éves és negyedéves export-statisztikák, autóipari ágazat
  • Eurostat International Trade in Goods Statistics (ITGS)
  • IMF World Economic Outlook 2025 (October release)
  • MNB Fizetési mérleg-jelentések
  • EU Commission DG TRADE szigorítási adatlapok

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK külföldi sajtómonitor, 2026. május 21.
  • Generálás dátuma: 2026. május 21. 14:00 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~100000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink