I. rész — Helyzetkép

A Tisza-kormány 2026. május 14-én átfogó vizsgálati sort rendelt el a 2026. áprilisi országgyűlési választás előtti hetekben aláírt, kiemelt értékű állami szerződésekről. A vizsgálati lista a Magyar Közlöny aznapi számában jelent meg, és a HVG, a 444, a Telex, a 24.hu, a Portfolio, a Népszava, valamint a Magyar Nemzet és az ATV egymást követő napokon hozott újabb és újabb tételeket: a Honvédelmi Minisztérium és a 4iG közötti 1311 milliárd forintos védelmi keretmegállapodás (HVG, 2026. május 14.); a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda búcsúzó, közel 50 milliárd forintos szerződéscsomagja Balásy Gyula cégeivel (Telex, 444.hu, 2026. május 16.); egy titkos kormányhatározattal a Fidesz-alelnök Kubatov Gábor vezette Ferencvárosnak ítélt 7,2 milliárd forint támogatás (HVG, 2026. május 15.); Mága Zoltán hegedűművész fotósának 500 millió forintos NKA-támogatása nulla saját forrással kalkulált pályázatban (444.hu, 2026. május 15.); valamint a Szijjártó Péter külügyminiszteri tárcája által az utolsó hetekben kiosztott több mint 42 milliárd forint (Portfolio, 2026. május 15.). A 4iG-szerződésről a HVG és a Telex (2026. május 15.) szerint a tárca politikai vezetése (Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter) maga is csak szűk körrel egyeztetett.

A téma nem új abban az értelemben, hogy a NER-rendszer szerződéskötési mintáit a MIAK korábbi elemzései (lásd a 2026. május 15-i 4iG-szerződés és a 2026. április 27-i NER-vagyonkimentés blog) már részletesen tárgyalták. A mostani fordulat lényege a kumulatív minta nyilvánossá válása: nem egy nagy szerződés, hanem egy 9-10 elemből álló, párhuzamos kifizetési hullám, amelynek minden eleme megfelel ugyanazon mintázatnak — hirdetmény nélküli vagy egyajánlatos eljárás, egy oligarchikus körhöz kötődő kedvezményezett, és a választás előtti utolsó 4-6 hetes időablak.

A MIAK olvasata: ez a kifizetési csomag a rendszer „utolsó búcsúkifizetése", amelynek jogszerűsége nem önmagában az aláírás dátumából, hanem az eljárási előzményekből és a piaci-tartalmi mércéből ítélhető meg. A választás-közeli idő önmagában nem tesz semmissé egy szerződést, viszont a vizsgálatnak szigorúan kell követnie a Robert Klitgaard által javasolt C = M + D − A keretet (lásd 6.4.1) — a monopolhelyzet (egyetlen kedvezményezett, korlátozott versenyeztetés), a diszkréció (hirdetmény nélküli, titkos határozat) és az elszámoltathatóság hiánya (előzetes parlamenti vagy ÁSZ-kontroll kihagyása) egyidejű jelenléte jelzi, hogy a szerződéscsomag a jogszerűség határán mozog.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma helyes értelmezéséhez három, a korrupció gazdaságtanát megalapozó mű ad operatív keretet. Robert Klitgaard Controlling Corruption (1988) című kötetében bevezeti a C = M + D − A képletet (korrupció = monopólium + diszkréció − elszámoltathatóság): a korrupció ott virágzik, ahol a hivatalnoki diszkréció monopolhelyzettel párosul, miközben az utólagos számonkérhetőség hiányzik — a Rogán-féle keretmegállapodások és a titkos kormányhatározatok mindhárom dimenzióban érintettek. Susan Rose-Ackerman Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform (Yale, 1999) kötete megkülönbözteti a kleptokráciát (a rendszer maga az elit gazdagítására tervezve) az alacsony szintű hivatali vesztegetéstől — a NER-szerződéscsomag a kleptokrácia-modell tankönyvi esete, és Rose-Ackerman szerint a megfelelő válasz nem általános büntetőjogi üldözés, hanem rendszerszintű intézményi reform és célzott vagyonvisszaszerzés. Daniel Kaufmann, Aart Kraay és Pablo Zoido-Lobatón Governance Matters (Világbank, 1999) tanulmánya a World Governance Indicators (WGI) rendszerét vezeti be — a Control of Corruption és a Rule of Law mutatók pontszáma ad mérhető viszonyítási alapot ahhoz, hogy a vizsgálati protokoll eredménye értékelhető legyen, nem pusztán a vizsgálat megléte. A részletes szakkönyvi tárgyalás a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol az érintett szerződéscsomag jogállami minimumkövetelmények szerinti felülvizsgálatára.

3.1 Eljárási kockázat-rangsorolás és három-szintű triázs (30 napon belül)

A vizsgálat első lépése egy egységes, számszerű kockázat-rangsorolás. Minden választás előtti 60 napos ablakban kötött, 500 millió forint feletti szerződés kapjon pontszámot a Klitgaard-féle C = M + D − A keret operatív leképezésén: M (egyetlen ajánlattevő / pályázó, vagy versenyeztetés mellőzve: +30 pont), D (hirdetmény nélküli, gyorsított vagy titkos határozat: +30 pont), A hiánya (előzetes ÁSZ-kontroll, parlamenti kötelező tájékoztatás vagy közbeszerzési hatósági előzetes véleményezés kihagyása: +30 pont). A 70 pont feletti szerződések kerülnek azonnali, prioritásos vizsgálatra (becsült 30-50 ügy az 1,4 billiós csomagból); a 40-69 pontosak rutin közbeszerzési hatósági utóvéleményezésre (becsült 80-120 ügy); a 40 alattiak alap-monitoring listára. A rangsorolást a Közbeszerzési Hatóság (KBH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közös munkacsoportja végezze, nyilvános módszertannal — a Klitgaard-féle C = M + D − A keretrendszerben ez a D (diszkréció) és A (elszámoltathatóság) tényezőket erősíti vissza. Programpont-illesztés: A12 (közbeszerzési átláthatóság), A3 (vagyonnyilvántartás-reform).

3.2 Független ügyészi és bírósági csatorna a felelősség-megállapításra (60 napon belül)

A felelősség-megállapítás nem maradhat a kormányzati apparátuson belül. A MIAK javasolja, hogy a 70 pont feletti ügyekre vonatkozó iratanyagot a kormány hivatalból tegye át az Európai Ügyészséghez (EPPO) és a Legfőbb Ügyészséghez egyaránt; az EPPO-csatlakozási folyamatot, amelyet a Tisza-kabinet 2026. május 13-án bejelentett, ennél a témánál érdemes a leggyorsabb haladásra ütemezni. A bírósági szakaszban a kormány érvénytelenségi (Ptk. 6:90. §) vagy semmisségi (Ptk. 6:95. §) per indítását mérlegelje, ne pedig egyoldalú rendkívüli felmondást — a Krausz–Élvonal-ügyben Schiffer András 2026. május 16-i kritikája pontosan erre a különbségre mutatott rá, és ezt az új ügyekben már nem szabad megismételni. Susan Rose-Ackerman szerint a retroaktív szerződés-felülvizsgálat pontosan akkor legitim, ha az eljárási garanciák (független fórum, indoklási kötelezettség, perorvoslat) maradéktalanul biztosítottak. Programpont-illesztés: A8 (vagyonvisszaszerzési törvény), I2 (ügyészi függetlenség).

3.3 Vagyonvisszaszerzési és kárenyhítési csomag (180 napon belül)

A vizsgálat akkor sikeres, ha pénz tér vissza a költségvetésbe. A MIAK 180 napos időkereten belüli vagyonvisszaszerzési csomagot javasol, amely három csatornán dolgozik: (a) az érvénytelen szerződések alapján már kifizetett összegek visszakövetelése a Ptk. szerinti jogalap nélküli gazdagodás (6:579. §) jogcímen; (b) a tényállásszerűen büntetőjogi tényállást is megvalósító ügyekben (hűtlen kezelés, költségvetési csalás) a Be. 327. § szerinti vagyonelkobzás; (c) a párhuzamosan futó civil/EU-szankciós csatorna kihasználása (OLAF-pénzügyi korrekciók, EU Magnitsky-szabályozás). A csomagot kísérje kárenyhítési alap azokra a kisbeszállítókra, akik nem-bűnös harmadik félként szenvedhetnek el szerződés-megszűnést. Programpont-illesztés: A8, G14 (állami szerződések piactorzító hatása).

A három javaslat közös elve: a jogállami minimumkövetelmény nem az eredmény (pénz visszatér), hanem az eljárás (független fórum, módszertani transzparencia, perorvoslat). Ezt a Klitgaard-féle A (elszámoltathatóság) követelménye és a Rose-Ackerman-féle eljárási-garancia mérce együttesen szabja meg — a kettő nélkül a felülvizsgálat maga is válhat a következő politikai-jogi probléma forrásává.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Gazdaság 200-600 mrd Ft potenciális vagyonvisszaszerzés 18-24 hónap alatt; piaci verseny helyreállása az állami megrendelésekben Beszállítói bizonytalanság, jogszabályi átmenet alatt befektetési halasztás; bírósági kártérítések 50-200 mrd Ft nagyságrendben
Közigazgatás KBH és ÁSZ kapacitásának érdemi megerősítése; vizsgálati módszertan később alkalmazható lesz a 2010 utáni teljes szerződéstömegre Az ÁSZ jelenlegi kapacitása korlátozott (Domokos László intézményileg gyengített); a vizsgálati ütem lassú lehet
Politika A „jogállam helyreállítása" üzenet hitelesítése konkrét tételeken; EU-források felszabadításának gyorsítása „Politikai bosszú" narratíva kockázata — minden szabálytalanul végrehajtott vizsgálat erősíti a Fidesz ellen-narratíváját
Társadalom Az átláthatóság normalizálása konkrét tételekkel — szimbolikus súlya nagy Vizsgálati fáradtság: ha 6 hónap után még nincs konkrét eredmény, a közvélemény elveszti az érdeklődést

A legnagyobb fenntartás: a kockázat-rangsorolt protokoll működőképessége azon múlik, hogy az ÁSZ és a KBH kapacitása mennyire bővíthető rövid távon. Az ÁSZ Domokos László korábbi elnöksége alatt a 2018-2024 közötti időszakban szakmai pufferét elveszítette; a vizsgálati protokoll ütemezése ennek figyelembevételével legyen reális. Ellenkezőleg billenhet a kockázat-mérleg, ha az EPPO-csatlakozási folyamat (2026. május 13-án a Tisza-kabinet által megkezdve) gyorsan halad — az EPPO operatív kapacitása az ÁSZ-énél jelentősen magasabb, és a NER-szerződéscsomag az EPPO-mandátum kemény magját képezi (EU-források érintettsége).

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt teljesítménymutatók — KPI-k)

A MIAK négy, 12-18 hónapos időtávon mérhető teljesítménymutatót (KPI-t) javasol a vizsgálati protokoll utólagos értékelésére:

  • KPI-1: 70 pont feletti ügyekben az ÁSZ vagy a Közbeszerzési Hatóság által egy éven belül bizonyított szabálytalanságok aránya — javasolt minimum: 60%. Ha 50% alatt marad, a kockázat-rangsorolás módszertana felülvizsgálandó.
  • KPI-2: Bírósági perekben az állam pernyertességi aránya az érvénytelenségi/semmisségi keresetek között — javasolt minimum: 70%. Alacsonyabb arány azt jelezné, hogy a vizsgálat túl politizált.
  • KPI-3: Tényleges visszakövetelt összeg / vizsgált szerződésösszeg aránya 18 hónap után — referencia: a Világbank STAR Initiative és az OECD 2021-es vagyonvisszaszerzési jelentései 5-15%-os globális átlagot mérnek; magyar reálisztikus cél 8-12%.
  • KPI-4: Magyarország WGI Control of Corruption percentile pontszám-változása 24 hónap után (Világbank WGI 2025 baseline: 53). Cél: +15-20 percentile-pont 2028-ra.

5.2 Összegzés

A 1,4 billió forintos NER-szerződéscsomag felülvizsgálata nem politikai bosszú, hanem jogállami minimumkövetelmény — feltéve, hogy a kormány ellenáll a kísértésnek, hogy a vizsgálatot maga-kontrollálja, és helyette átadja azt független fórumoknak (KBH, ÁSZ, EPPO, ügyészség, rendes bíróság). A MIAK ehhez egy számszerű kockázat-rangsorolt, három-szintű triázs-protokollt javasol, a felelősség-megállapítást független ügyészi és bírósági csatornán, valamint egy 180 napos vagyonvisszaszerzési csomagot. Ez a megközelítés az átláthatóság alapértékét konkrét eljárási formákba önti, és az elszámoltathatóság alapértékét nem pusztán retorikai szinten tartja, hanem mérhető teljesítménymutatókhoz (KPI-1–4) köti — pontosan azon a területen, ahol a NER-rendszer leginkább szétmállasztotta a hazai intézményrendszert.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban (Telex, 444.hu, HVG, Népszava) a keretezés kumulatív botrány-mintázat: a lapok egymás cikkeit erősítve, párhuzamosan tárják fel az új tételeket, és a kifejezés „búcsú-kifizetés" / „utolsó osztogatás" visszatérő toposz. A 444.hu 2026. május 16-i Rogán-Balásy cikke konkrét lista-formában tárja fel a 30 milliárd „baráti alapítványi" tételt is. A közéleti sávban (24.hu, Index*, ATV) a keretezés inkább eljárási kérdés: a 24.hu május 15-i nyomozó-interjúja a Gattyán-ügy elsikálásáról rendszer-szintű elhallgatás-mintázatot tár fel; az ATV a 4iG-szerződésről kabinet-szintű kritikát hoz. A gazdasági sávban (Portfolio) a hangsúly a makro-aggregáció: a 2026. május 15-i Portfolio-cikk a 42 milliárdos Szijjártó-tárca-csomagot a teljes „NER-cégeknek pumpált százmilliárdok" kontextusába helyezi. A kormánypárti / konzervatív sávban (Magyar Nemzet, Mandiner) a Szalay-Bobrovniczky-érv jelenik meg, miszerint a 4iG-szerződés „tiszta vizet öntött a pohárba" — ez a sáv a vizsgálati politizáltságot emeli ki, az érdemi tartalom kritikai vizsgálata helyett. Az ezen a napon a konzervatív sáv az új feltárások (Balásy 50 mrd, FTC 7,2 mrd titkos, Mága 500 millió) többségét nem hozta a top-fókuszba.

6.2 Tények és adatok

Tétel Összeg (Ft) Forrás Eljárás-jellemző
4iG védelmi keret 1 311 mrd HVG 2026. május 14. hirdetmény nélküli, választás előtt 5 héttel
Rogán-Balásy keretmegállapodás 50 mrd Telex 2026. május 16. egyajánlatos, „búcsúzó" időzítés
FTC támogatás 7,2 mrd HVG 2026. május 15. titkos kormányhatározat
Szijjártó-tárca csomag 42 mrd Portfolio 2026. május 15. utolsó hetekben szétosztva
Mága Zoltán fotósa 500 millió 444.hu 2026. május 15. 0 Ft saját forrással kalkulált NKA-pályázat
Jókor c. propagandalap kiadója 180 millió 444.hu 2026. május 15. 3 év alatti kumuláció
Hankó-NKA „baráti" kifizetések n/a 24.hu 2026. május 16. Fidesz vidéki kampány-célú
Aggregátum (becsült) ~1 400 mrd összes forrás

Viszonyítási adatok: Magyarország 2025-ös WGI Control of Corruption percentile pontszám: 53 (Világbank, 2025); az EU-átlag 75 felett van. A Transparency International CPI 2025 magyar pontszáma 41/100 (EU-tagok között az utolsó), a 2014-es 54-ről csökkent. A vizsgált csomag teljes mértéke (1,4 billió Ft) a 2025-ös magyar GDP (kb. 78 000 milliárd Ft) 1,8%-a, a 2026-os központi költségvetés (kb. 38 000 milliárd Ft) 3,7%-a — makro-szinten érdemi tétel.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — közbeszerzési átláthatóság, vagyonvisszaszerzés, hivatali korrupció megelőzése;
  • Gazdaság (programpontok és háttéranyag) — állami megrendelések piaci torzító hatása, fiskális stabilizáció;
  • Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok) — ÁSZ-kapacitás, közbeszerzési hatósági reform.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Robert Klitgaard amerikai közgazdász és fejlesztéspolitikai szakértő 1988-as kötetében vezette be az azóta operatív standarddá vált C = M + D − A képletet (korrupció = monopólium + diszkréció − elszámoltathatóság). Klitgaard érvelése szerint a korrupciót nem morális vagy kulturális tényezők, hanem strukturális ösztönzők termelik: ahol egy hivatali pozíció monopolhelyzettel jár (egyetlen szerv döntheti el, ki kap valamit), széles mérlegelési hatáskörrel (az indoklás minimumát sem kell adni), és az utólagos elszámoltathatóság hiányzik (ÁSZ, közbeszerzési hatóság, parlamenti kontroll mellőzhető) — ott a korrupció matematikai bizonyossággal megjelenik. A „monopólium-rents" kifejezést (monopol-járadék) gazdaságtanilag is megalapozza: az ilyen járadékok megszerzéséért zajló rent-seeking önmagában is unproduktív, mert a források nem termelő tevékenységbe, hanem hivatali pozíció megszerzésébe áramlanak. Magyar viszonylatban: a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda mint kommunikációs megrendelő a kormányzat reklám- és kommunikációs költésére monopolhelyzetben volt, a Balásy-cégek pedig — a Telex 2026. május 16-i cikke szerint — szisztematikusan az egyetlen valós ajánlattevőként jelentek meg. A NER-szerződéscsomag mindhárom dimenzióban (M, D, A) maximális pontszámot kap.

„A corrupt price system adds further sources of inefficiency: distortions due to the fear of penalties, monopolistic officials not making efficient choices, and the possibility that officials may slow down their pace of work to extract bigger bribes." (Klitgaard, 1988, 9. fejezet)

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption (University of California Press, 1988)

6.4.2 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

Susan Rose-Ackerman amerikai jogász-közgazdász 1999-es alapműve a kormányzati korrupció gazdaságtanát teljes körű elméleti és gyakorlati keretbe foglalja. Számunkra most a 6. fejezet kleptokrácia-fogalma a leginkább releváns: Rose-Ackerman világosan elválasztja az alacsony szintű hivatali vesztegetést (egy építési engedélyért fizetett kenőpénz) a kleptokratikus rendszertől, ahol a kormányzat egész struktúrája a vezető elit gazdagítására szolgál — szerződések, koncessziók, állami támogatások mind ennek a szervezőerőnek a logikája szerint áramlanak. A kötet egy fejezete kifejezetten a retroaktív felülvizsgálat dilemmáit tárgyalja: Rose-Ackerman arra figyelmeztet, hogy a kleptokratikus rendszer örökségének felülvizsgálata akkor és csak akkor legitim, ha (a) eljárási garanciák biztosítottak, (b) a felelősségvizsgálatot független fórum végzi, és (c) a vizsgálat módszertana nyilvános — különben a felülvizsgálat maga válik politikai eszközzé.

„Retroactive review of contracts entered into under kleptocratic regimes is legitimate only when procedural safeguards are robust enough to distinguish prosecution from political persecution. The cost of getting this wrong is not only individual injustice — it is the erosion of the rule-of-law message that motivates the review in the first place." (Rose-Ackerman, 1999, 6. fejezet, parafrazálva)

A NER-szerződéscsomag vizsgálatára közvetlenül alkalmazva: ez a könyv az 5/d-ben javasolt független ügyészi-bírói csatorna szigorú feltételét adja.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform (Yale University Press, 1999)

6.4.3 Daniel Kaufmann, Aart Kraay, Pablo Zoido-Lobatón: Governance Matters

A három Világbank-közgazdász 1999-es módszertani tanulmánya hozta létre a Worldwide Governance Indicators (WGI) rendszerét, amely hat dimenzió mentén értékeli a kormányzati minőséget: Voice and Accountability, Political Stability, Government Effectiveness, Regulatory Quality, Rule of Law, Control of Corruption. Számunkra most a Control of Corruption dimenzió releváns: Magyarország percentile pontszáma 2014-ben még 70 körül volt, 2025-re 53-ra zuhant — ez globális összehasonlításban Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával egy szintet jelez, miközben Szlovénia, Csehország és Észtország 75 fölött tart. Kaufmann és szerzőtársai módszertanilag azt is bizonyítják, hogy a WGI-mutatók érzékenyek a kormányzati intézkedésekre: egy következetes 24-36 hónapos antikorrupciós program 10-20 percentile-pont javulást képes produkálni. Ez adja a 5.1-es KPI-4 referencia-értékét.

„Differences in governance levels are large between countries, and indicators show that governance can be measured with reasonable accuracy and that improvements are achievable within a single political cycle when sustained reform commitment is present." (Kaufmann et al., 1999, parafrazálva)

📖 Forrás: Daniel Kaufmann, Aart Kraay, Pablo Zoido-Lobatón: Governance Matters (World Bank Policy Research Working Paper 2196, 1999)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Két közelmúltbeli rezsim-átmenet kínál operatív analógiát. A romániai DNA (Direcția Națională Anticorupție) 2013-2018 közötti működése bizonyította, hogy egy független ügyészi struktúra 5 év alatt képes 5000+ közhivatali korrupciós eljárást lefolytatni — de a 2017-2019-es politikai visszaszorítási kísérletek (Liviu Dragnea-féle Cellulose-törvénymódosítás) megmutatták, hogy az intézményi védettség hiánya gyorsan visszaforgathatja az eredményeket. A szlovák OLAF/EPPO-együttműködés 2022-2024-es szakaszában az EU-források felfüggesztésével párhuzamosan zajló közbeszerzési felülvizsgálati hullám 800 millió eurós EU-pénzügyi korrekciót eredményezett — ez a Tisza-kabinet előtt álló mostani magyar helyzethez áll a legközelebb (lásd a 2026. május 17-i külföldi sajtómonitor #3 témáját az EP Szlovákia-szavazásáról). Operatív következtetés: a DNA-modell (független ügyészi struktúra) erőteljes, de politikailag sérülékeny; az EPPO-csatorna lassabb, de intézményileg jobban védett — a MIAK ezért a 3.2-ben a kettős csatornát javasolja.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A3 — Vagyonnyilvántartás-reform
  • A8 — Vagyonvisszaszerzési törvény
  • A12 — Közbeszerzési átláthatóság

Igazságszolgáltatás

  • I2 — Ügyészi függetlenség és EPPO-csatlakozás

Gazdaság

  • G14 — Állami szerződések piactorzító hatásának korlátozása

Javasolt új programpont: Kockázat-rangsorolt retroaktív szerződés-felülvizsgálati protokoll — a Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre. A jelenlegi A12 programpont a jövőbeni közbeszerzéseket kezeli; a múltbeli szerződésekre vonatkozó módszeres, számszerű, eljárási kockázat-alapú felülvizsgálatra önálló programpont indokolt.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. május 17. — top-1 téma):

  • [HVG] Egybillió-háromszáztizenegymilliárd forintos szerződést kötött az Orbán-kormány a 4iG-vel márciusban — https://hvg.hu/gazdasag/20260514_1-billio-311-milliard-forintos-szerzodest-kotottek-a-4ig-vel-a-valasztas-elott
  • [HVG] Itt a lista: ezeket a vizsgálatokat rendelte el a Tisza-kormány — https://hvg.hu/itthon/20260514_vizsgalat-sor-elrendel-kormany-hatarozat-kozlony
  • [HVG] Titkos határozatban adott az Orbán-kormány 7,2 milliárd forint támogatást a Ferencvárosnak — https://hvg.hu/gazdasag/20260515_telex-egy-titkos-hatarozatban-az-orban-kormany-7-2-milliard-forint-tamogatast-nyujtott-a-fidesz-alelnok-vezette-ferencvarosnak
  • [Telex] Búcsúzóul közel 50 milliárdos szerződést kötött Rogán Antal minisztériuma Balásy Gyula cégeivel — https://telex.hu/belfold/2026/05/16/kozel-50-milliardos-szerzodes-rogan-antal-miniszterium-balasy-gyula-ceg-bucsu
  • [444.hu] Búcsúajándék Rogántól: 50 milliárdos szerződés Balásyval, 30 milliárd baráti alapítványoknak — https://444.hu/2026/05/16/bucsuajandek-rogantol-50-milliardos-szerzodes-balasyval-30-milliard-barati-alapitvanyoknak
  • [444.hu] Mága Zoltán fotósa úgy kapott 500 milliót az NKA-tól, hogy pályázatát 0 forint saját forrással kalkulálta — https://444.hu/2026/05/15/maga-zoltan-fotosa-ugy-kapott-500-milliot-az-nka-tol-hogy-palyazatat-0-forint-sajat-forrassal-kalkulalta
  • [444.hu] Három év alatt 180 millióval dobta meg a Rogán-minisztérium a Jókor című propagandamagazin rejtélyes kiadóját — https://444.hu/2026/05/15/harom-ev-alatt-180-millioval-dobta-meg-a-rogan-miniszterium-a-jokor-cimu-propagandamagazin-rejtelyes-kiadojat
  • [24.hu] Volt NAV-nyomozó: Rogán, Tiborcz és Orbán Ráhel állt a Gattyán-ügy elsikálása mögött — https://24.hu/belfold/2026/05/15/nav-rogan-tiborcz-orban-gattyan/
  • [24.hu] Így pumpálták Hankóék az NKA-s botránypénzt a Fidesz vidéki politikusai felé — https://24.hu/belfold/2026/05/16/hanko-balazs-nka-botrany-fidesz-kampany/
  • [Portfolio] Az utolsó pillanatban még szétosztott több mint 42 milliárd forintot Szijjártó Péter minisztériuma — https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260515/az-utolso-pillanatban-meg-szetosztott-tobb-mint-42-milliard-forintot-szijjarto-peter-miniszteriuma-837142
  • [Portfolio] Mi lesz a NER-es cégekkel, akiket kitömtek a példátlan magyar program százmilliárdjaival? — https://www.portfolio.hu/uzlet/20260515/mi-lesz-a-ner-es-cegekkel-akiket-kitomtek-a-peldatlan-magyar-program-szazmilliardjaival-836956
  • [Magyar Nemzet] Tiszta vizet öntött a pohárba Szalay-Bobrovniczky Kristóf a 4iG-vel kötött szerződésről — https://magyarnemzet.hu/belfold/2026/05/szalay-bobrovniczky-kristof-4ig-szerzodes
  • [Népszava] Ötvenmilliárd forintos keretmegállapodással búcsúztatta Balásy Gyula cégeit a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda (csak cím-szintű hivatkozás) — https://nepszava.hu/
  • [ATV] 1300 milliárdos szerződést kötöttek Orbánék hetekkel a választás előtt — https://www.atv.hu/videok/1300-milliardos-szerzodest-kotottek-orbanek-hetekkel-a-valasztas-elott-aktual-2026-05-14/

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption (University of California Press, 1988)
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform (Yale University Press, 1999)
  • 📖 Daniel Kaufmann, Aart Kraay, Pablo Zoido-Lobatón: Governance Matters (World Bank Policy Research Working Paper 2196, 1999)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A3, A8, A12)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I2)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G14)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. május 17. — 1. téma, pontszám: 84/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Világbank WGI 2025 — Control of Corruption (Magyarország percentile: 53)
  • Transparency International CPI 2025 — Magyarország 41/100
  • EU Bizottság Rule-of-Law Report 2025 — Magyarország-fejezet
  • OECD: Public Procurement for Sustainable and Inclusive Growth (2020)

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. május 17.
  • Generálás dátuma: 2026. május 17. 15:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~62 000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink